Szarvas, 1872. szeptember 16. – Budapest, 1963. november 20.

Nyelvész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1902, r. 1920, ig. 1933-1949), a nyelvészeti tudományok doktora (1952). egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Bécsben végezte, 1895-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1901-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1911-től a budapesti egyetem szláv filológiai tanszékén ny. rk., 1921-től 1941-ig ny. r. tanár, 1943-tól 1947-ig az MTA főkönyvtárnoka. Tudományos munkásságának három fő területe volt. Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét és több ilyen irányú emléket kiadott. Foglalkozott a magyar helyesírás régibb korszakával. Legjelentősebb etimológiai munkássága. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének megfejtésével egyrészt a magyar településtörténeti filológia alapjait rakta le, másrészt előkészítette a magyar etimológiai szótár kiadását, melyet Gombocz Zoltánnal együtt kezdett kidolgozni.

Fő művei: Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des ungarischen Sprachschatzes (Victor Lumtzerrel, Innsbruck, 1900); Szláv jövevényszavaink (Budapest, 1903, az MTA nagyjutalmát kapta érte); A magyar szótárirodalom (Budapest, 1907); A honfoglaláskori Magyarország (Budapest, 1925, az MTA nagyjutalmát kapta érte); Magyar Etymológiai Szótár (I-XVI. füz. A-G betű, Gombocz Zoltánnal, Budapest, 1914-1944, mindketten az MTA nagyjutalmát kapták érte 1921-ben).

Róla szóló irodalom: Gergely Pál: M. J. (1872-1963) (Magy. Könyvszemle, 1964. 2. sz.); Lovas Rózsa: M. J. 1872-1963 (Nyelvtud. Közl., 1964. 1. sz.); Kniezsa István: M. J. (Magy. Nyelv, 1964. 1. sz.); Berrár Jolán: Johann M. (Acta linguistica Hung. 1965., 1-2. sz.).

Szótárai:
Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter des Ungarischen Sprachschatzes. (Quellen und Forschungen zur Geschichte, Litteratur und Sprache Österreichs und seiner Kronländer, VI. köt.) (Lumtzer Viktorral együtt) – Insbruck, 1900.;
Magyar etymológiai szótár I-VII. füz. (Gombocz Zoltánnal együtt) – Budapest, 1914-18.