| Előszó | 7 |
| 1. ELŐZMÉNYEK | 9 |
| 1.1. Az újgrammatikus iskola | 10 |
| 2. A MODERN NYELVÉSZET ALAPJAI | 13 |
| 2.1. Ferdinand de Saussure (1857–1913) |
| a strukturalista paradigma megalapozója | 13 |
| 3. A STRUKTURALIZMUS | 19 |
| 3.1. A prágai fonológiai vagy funkcionális iskola | 21 |
| 3.1.1. Vilém Mathesius (1882–1945) |
| a mondat aktuális tagolásának kutatója | 21 |
| 3.1.2. Vladimír Skalička (1909–1991) |
| a nyelvtipológia és a nyelvkarakterisztika átfogalmazója | 22 |
| 3.1.3. Roman Jakobson (1896–1982) |
| a megkülönböztető jegyek felismerője | 23 |
| 3.1.4. Nyikolaj Trubeckoj (1890–1938) |
| a fonológia megalapozója | 31 |
| 3.1.5. André Martinet (1908–1999) |
| a nyelv kettős tagoltságának megfogalmazója | 33 |
| 3.1.6. Émile Benveniste (1902–1976) |
| az indoeurópai társadalom rekonstruálója a szókincs alapján | 37 |
| 3.2. A koppenhágai glosszematika | 40 |
| 3.2.1. Louis Hjelmslev (1899–1965) |
| a szélsőségesen merev strukturalizmus képviselője | 40 |
| 3.3. Az amerikai leíró nyelvészet | 44 |
| 3.3.1. Edward Sapir (1884–1939) |
| az elmélet és a nyelvleírás mellett a beszélő ember kutatója | 44 |
| 3.3.2. Leonard Bloomfield (1887–1949) |
| a nyelvleírás fejlesztője | 48 |
| 3.3.3. Zellig S. Harris (1909–1992) |
| az első transzformációs nyelvész | 55 |
| 3.3.4. Noam Chomsky (1928–) |
| a generatív transzformációs grammatika megalkotója | 57 |
| 4. A SZÖVEGTAN | 66 |
| 5. A STILISZTIKA | 76 |
| 6. A PSZICHOLINGVISZTIKA | 86 |
| 7. A SZOCIOLINGVISZTIKA | 90 |
| 8. A „BUDAPESTI ISKOLA” | 101 |
| Utószó | 108 |
| Nyelvészéletrajzok | 109 |
| Szakirodalom | 117 |
| Névmutató | 123 |
támogatta.