Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai

Megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Komlósy András: A lexikai-funkcionális grammatika mondattanának alapfogalmai

126 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9639372005
2001

ELŐSZÓ	9

1. ALAPOK	10
1.1. Általános jellemzés	10
1.1.1. Az LFG mint formális keretmodell	10
1.1.1.1. A megvalósítandó célok	11
1.1.1.1.1. Variabilitás	11
1.1.1.1.2. Univerzalitás	11
1.1.1.1.3. Transzparencia	2
1.1.1.2. A kivitelezés alapötlete	12
1.1.1.3. Az LFG felépítésbeli jellemzői	12
1.1.2. A mondattani komponensről	13
1.1.2.1. Az alapötlet megvalósítása a szintaxisban	14
1.1.2.1.1. Több reprezentációs szint	14
1.1.2.1.2. A funkcionális információk párhuzamos reprezentálása a különböző szinteken	15
1.1.2.1.3. A szintek közötti leképezések	17
1.1.2.2. A szintaktikai komponensek és a reprezentációs szintek	18
1.1.2.3. Tudnivalók a lexikon szerkezetéről	18
1.1.3. A mondattani reprezentációk függetlenségének a bemutatása	19
1.1.3.1. Vegyes példaanyag	19
1.1.3.2. Névmásinkorporáció	22
1.2. A mondattani reprezentációs szintek általános	25
1.2.1. A kategoriális vagy összetevős szerkezet (c-struktúra)	25
1.2.1.1. A „csupasz” c-struktúra	25
1.2.1.2. Az annotált c-struktúra	26
1.2.1.3. A felszíni szerkezet	27
1.2.2. A lexikai szerkezet vagy argumentumstruktúra (a-struktúra)	28
1.2.2.1. A „csupasz” lexikai szerkezet	29
1.2.2.2. Az annotált lexikai szerkezet (vonzatkeret vagy lexikai forma)	30
1.2.3. A funkcionális szerkezet (f-struktúra)	31
1.2.4. A reprezentációk formája és a közöttük fennálló leképezések	34
1.2.5. Az f-struktúra mint matematikai függvény	36
1.2.5.1. Függvénykifejezések	37
1.3. Elvek és megszorítások	38
1.3.1. Az argumentumszerkezet és a grammatikai funkciók viszonyára	38
1.3.1.1. Funkcióra hivatkozó vonzatválasztás	38
1.3.1.2. A funkciók és az argumentumok közötti biunicitás (=funkcionális unicitás)	38
1.3.2. A morfológia és a szintaxis viszonyára	39
1.3.2.1. A szintaktikai kódolás direkt volta	39
1.3.2.2. A lexikai integritás hipotézise	39
1.3.2.3. „Üres” elemek tilalma	40
1.3.3. A funkcionális struktúrák jólformáltságát biztosító megszorítások	40
1.3.3.1. Konzisztencia (=értékunicitási feltétel)	40
1.3.3.2. Teljesség	40
1.3.3.3. Koherencia	40
1.3.4. A funkcionális azonosságok formájára	40
1.3.4.1. A funkcionális kapcsolatok lokális jellegének az elve (=funkcionális lokalitás)	40

2. A MONDATTANI REPREZENTÁCIÓK FORMÁJA	42
2.1. A kategoriális struktúra univerzális elvei	42
2.1.1. Az endocentricitás és az X' struktúrák	42
2.1.2. A predikátum és az argumentumok összetartozásának az elve és az S kategória	44
2.1.3. Belső alanyú nyelvek	45
2.1.3.1. A nem-konfigurációs S	45
2.1.3.2. A konfigurációs S	46
2.2. Attribútumok és értékek	47
2.2.1. A funkcionális attribútumok vagy funkcionális jegyek	47
2.2.2. Értéktípusok	47
2.2.3. A funkcionális attribútumok típusai	49
2.2.3.1. A grammatikai viszonyok (=grammatikai vagy szintaktikai funkciók)	49
2.2.3.2. A grammatikai jegyek	50
2.2.3.3. Szemantikai jegy: a PRED és a FORM attribútum	51
2.3. A grammatikai viszonyok (grammatikai funkciók) csoportjai	52
2.3.1. A grammatikai feltételezettség típusa szerint	52
2.3.1.1. Vonzatfunkciók és szabad határozói funkciók	52
2.3.1.2. Diskurzusfunkciók	53
2.3.1.3. A funkciók prominencia-hierarchiája	53
2.3.2. A thematikus szerepekhez való viszonyuk alapján	54
2.3.2.1. A funkció által kifejezhető szerepkör szerint	54
2.3.2.1.1. Szemantikailag/thematikusan korlátozatlan funkciók	54
2.3.2.1.2. Szemantikailag/thematikusan korlátozott funkciók	56
2.3.2.1.3. Címkézett funkciók	57
2.3.2.2. A konkrét előfordulás thematikus értéke szerint	57
2.3.2.3. Propozicionális vagy komplex jelentésű funkciók	58
2.3.3. Teljesség (logikai zártság) szerint	58
2.3.4. Alanyszerű funkciók	60
2.3.5. A funkciók főbb csoportjai táblázatban	60
2.4. A szintaktikai információkat kódoló formulák	60
2.4.1. Funkcionális egyenlőségek	61
2.4.2. A funkcionális egyenlőségek alaptípusai és típusjelölőik	62
2.4.3. A funkcionális sémák	62
2.4.4. A ↑=↓ séma: a funkcionális fej fogalma	64
2.4.5. A funkcionális egyenlőségek és sémák (=annotációs formulák) típusai	66
2.4.5.1. Definiáló azonosság	66
2.4.5.2. Megszorító azonosság	67
2.4.5.3. Egzisztenciális megszorítás	68
2.4.5.4. Feltételes azonosság	68
2.5. A szintaktikai információk kódolása a szintaxisban	69
2.5.1. A konfigurációs kódolás	71
2.5.1.1. Funkciótársítás az endocentrikus szerkezetekben	71
2.5.1.2. Funkciótársítás az egzocentrikus szerkezetekben (konfigurációs S)	74
2.5.2. A nem-konfigurációs kódolás (nem-konfigurációs S)	76
2.5.2.1. Vonzatjelölés	76
2.5.2.2. Fejjelölés	77
2.6. A lexikai tételekről	78
2.6.1. A „kimenő” lexikai tételek formája az LFG-ben	78
2.6.1.1. A lexikai annotációk formája	79
2.6.1.2. A régensek annotálása	80
2.6.2. A szemantikai forma alkotórészei és mögöttes rétegei	80
2.6.2.1. A szemantikai predikátum	81
2.6.2.2. Szemantikai (=thematikus vagy logikai) argumentumok	82
2.6.2.3. Az argumentumlista	83
2.6.2.4. A predikátum‐argumentum-szerkezet	83
2.6.2.5. A vonzatlista	84
2.6.2.6. Grammatikaifunkció-kifejezések	84
2.6.2.6.1. A Ø funkciószimbólum	85
2.6.2.6.2. Vonzatellipszis	85
2.6.2.7. Lexikai forma vagy vonzatkeret	86
2.7. A szintaktikai információk kódolása a lexikonban: a lexikai leképezés elmélete	88
2.7.1. Thematikus szerephierarchia	89
2.7.2. A szintaktikai funkciók osztályozása	89
2.7.3. A lexikai leképezés elvei	90
2.7.3.1. Az argumentumok belső ismérvekkel való osztályozása	90
2.7.3.2. Morfolexikai műveletek	91
2.7.3.3. Tipikus besorolások	92
2.7.4. Jólformáltsági feltételek	92
2.7.5. Példák	93

3. KONTROLL ÉS ANAFORIKUS KÖTÉS	94
3.1. Áttekintés	94
3.2. Funkcionális kontroll	95
3.2.1. Lexikailag indukált funkcionális kontroll	97
3.2.1.1. Az XCOMP funkció	98
3.2.1.2. Equi és Raising	100
3.2.2. Strukturálisan/konstrukciósan indukált funkcionális kontroll	102
3.2.2.1. Az XADJ funkció	103
3.2.3. A PP-k annotálása és az adpozíciók lexikai tételei	103
3.2.3.1. OBL_θ funkcióban	104
3.2.3.1.1. Pusztán esetet jelölő adpozícióval: „grammatikai” oblikvuszok	105
3.2.3.1.1.1. „Egylépcsős” reprezentáció	105
3.2.3.1.1.2. „Kétlépcsős” reprezentáció	106
3.2.3.1.2. Szemantikai fejként funkcionáló adpozícióval: „szemantikus” oblikvuszok	107
3.2.3.1.3. Bajok az OBL_θ funkciójú PP-k kezelésével	107
3.2.3.2. OBL_FORM funkcióban	108
3.2.3.3. Predikatív (XCOMP vagy XADJ) funkcióban	109
3.2.3.4. ADJ funkcióban	109
3.3. Anaforikus kötés	109
3.3.1. A technikai apparátus	110
3.3.1.1. Segédfogalmak	110
3.3.1.2. Az anaforikus kötés elvei	111
3.3.1.3. Példák	112
3.3.2. Anaforikus kontroll	113
3.3.3. Általános kontroll	114
3.4. Extrapozíciós szerkezetek („összetevős kontroll”)	114

4. LEXIKAI FOLYAMATOK	117
4.1. Inkorporációk, komplex igék	117
4.1.1. V–P-inkorporáció	117
4.1.2. Egyéb (főnevet vagy határozószót tartalmazó) komplex igék	118
4.2. Idiómák	119
4.2.1. „FORM” kikötést tartalmazók	119
4.2.2. Egyedi szelekcióval kijelölt bővítményt tartalmazók	121
4.2.3. Belső szemantikai argumentumot tartalmazók	121

TERMINUSLISTA	122

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat VII. tagja.