Tinta Könyvkiadó
Tinta Könyvkiadó

tel.: 061/371-05-01, fax: 061/371-05-02
1116 Budapest, Kiskőrös utca 10.


Leírás Tartalomjegyzék A könyvről írták interjú a szerzőkkel részlet a könyvből

Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája
A leggyakoribb női és férfinevek

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

440 oldal, B/5, keménytáblás
4990 Ft
ISBN 9789639902183
2009

Interjú a Keresztnevek enciklopédiája című könyv szerzőivel


BESZÉLGETŐPARTNEREK:

RAÁTZ JUDIT, ELTE-BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék - főiskolai tanár
FERCSIK ERZSÉBET, ELTE-BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék - főiskolai tanár
HAJDÚ BOGLÁR, TINTA Könyvkiadó


A szerzők a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Mai Magyar Nyelvi Tanszékének tanárai, szakterületük a névkutatás, a nyelvhasználat és a kommunikáció.
Több könyv fűződik a nevükhöz együtt és külön-külön is. Közös munkáik a Kommunikáció és nyelvhasználat és a Hogy hívnak? című művek. Fercsik Erzsébet jegyzi a Helyesírási kalauz és a Dolgozatírás - felsőfokon című munkákat és egy magyar nyelvi általános iskolai tankönyvcsaládot, valamint néhány középiskolai tankönyvet (egyeseket Adamikné Jászó Annával közösen). Raátz Judit írta a Kommunikáció és a Kommunikáció a kereskedelmi szakképzés számára, Nyelvi-kommunikációs tankönyv a szakiskolák számára 9. és 10. osztály című tankönyveket és több általános, gimnáziumi és szakközépiskolai tankönyvsorozatot (egyeseket Bocsák Veronikával, másokat Antalné Szabó Ágnessel közösen).
Az 1990-es évek végén megjelent Hogy hívnak? című könyvük szintén a keresztnevek jelentésével, történetével, a nevekhez fűződő szokásokkal foglalkozik.

Ebben az interjúban a szerzők a már nyomdai munkálatok alatt álló, a TINTA Könyvkiadó gondozásában 2009 áprilisában megjelenő Keresztnevek enciklopédiája című új könyvük írásának nehézségeibe és a négyszázötven oldalas mű tartalmi felépítésébe nyújtanak egy kis bepillantást az érdeklődőknek.


Kiknek íródott a könyv?

RAÁTZ J.       Ezt a munkánkat kifejezetten a nagyközönségnek szánjuk. Azoknak, akik komolyabban érdeklődnek a magyar keresztnevek, valamint a névhasználat és a nevekhez kötődő szokások iránt.

FERCSIK E.    De reméljük, mindenki, aki művelődéstörténeti ismereteit olvasmányos formában, a nevek témaköréhez kapcsolódva szeretné bővíteni, érdekesnek fogja találni!

Önök néhány évvel ezelőtt már megjelentettek egy hasonló tematikájú, keresztnevekkel foglalkozó könyvet Hogy hívnak?1 címmel. Ez annak a kibővített, átdolgozott változata?

RAÁTZ J.       Részben. Hiszen valóban bővítettük, mert a Keresztnevek enciklopédiájában éppen kétszer annyi név szerepel, mint a korábbi könyvünkben. Természetesen át is dolgoztuk, új kutatási eredményekkel és tartalmi vonatkozásokkal, például ágrajzokkal bővítettük a korábbi szócikkeket, mégis, a legalapvetőbb eltérést az olvasói célközönségében mutatja a két könyv.

Akkor induljunk el a kezdetektől! Kiknek készült annak idején a Hogy hívnak?

FERCSIK E.    Eredetileg gyerekeknek kezdtünk el a keresztnevekről könyvet írni. Az 1980-as, 1990-es évek fordulóján, a rendszerváltás körül, mikor a pedagógiában és az oktatásban is elkezdődött az innovációs szemlélet. Ekkor különböző pályázatok segítségével lehetőség nyílt a tananyagban nem szereplő vagy éppen csak érintett témák feldolgozására.

Tehát iskolai használatra, tankönyvnek indult?

FERCSIK E.    Nem! Ismeretterjesztő munkának szántuk egy finn, gyerekeknek szóló névtani könyv mintájára. Éppen azért, mert a névvel való foglalkozás szinte teljesen kimarad az iskolai tananyagból, pedig a gyerekeket érdekli. Hiszen nagyon összetett, színes világot lehet feltárni a neveken keresztül. És a névízlés formálását is gyerekkorban kell elkezdeni.

RAÁTZ J.       Azt szerettük volna, hogy a gyerekek ismerjék meg a saját nevük eredetét. Egy kis névidentitástudat-építési szándék volt mögötte - ha lehet ilyet mondani.

Az is kiderült, hogy a gyerekek szeretik-e a saját nevüket?

RAÁTZ J.       Igen, készítettem akkor, a '80-as évek végén, egy felmérést arról, hogy a gyerekek mennyire szeretik a nevüket vagy ismerik a jelentését, és az derült ki, hogy a legtöbb gyerek egyáltalán nem tájékozott ezen a téren. A családnevük jelentését jobban ismerték. Az is nagyon érdekes volt, hogy mennyire fogadják el a saját keresztnevük jelentését, mert az derült ki, hogy az identitás kérdése életkorfüggő. A kisebb gyerekek inkább megváltoztatnák a nevüket: vagy a szülő nevét preferálják vagy egy barátét, esetleg valamilyen híres személyét. Míg a nagyobb gyerekek, ha nem is szeretik a nevüket, már elfogadják azt.

Ez érdekes! Ezek szerint az ember megszokja a saját nevét?

RAÁTZ J.       Igen. Megszokja. És elfogadja. Sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy az életkor előrehaladtával egyre erősebben ragaszkodik hozzá.

És mennyire jellemző, hogy felnőtt korban mégis keresztnév-változtatást kérnek az emberek?

RAÁTZ J.       Ezt nem lehet tudni. Az ilyen eset ritka, de azért előfordul. A személyiségi jogok védelme miatt pontos adatokat azonban a névkutatók sem kapnak. Inkább olyan jellegű kérelmekről tudunk, amelyekben a kérelmezők a második nevüket változtatnák meg vagy hagynák el. A keresztnév-változtatás a művészeknél gyakoribb.

FERCSIK E.    Nekik viszont nem feltétlenül kell hivatalos névváltoztatást kérniük, hiszen a művésznév lényege, hogy azt a nevet használom, amit akarok. Néhány évvel ezelőtt, mikor még a házasságkötéskor külön kellett kérvényezni a kettős családnév viselését, jellemző volt, hogy egy füst alatt a keresztnevét is megváltoztatta az illető.

RAÁTZ J.       Ilyen esetről egy tanítványunk nevével kapcsolatban biztosan tudunk. Gyakori volt a családneve is, a keresztneve is, ezért a keresztnevét megváltoztatta.

FERCSIK E.    Egy másik hallgatónk például - éppen a névtani tanulmányai hatására - megkülönböztető betűjel használatát "verekedte" végig a hatóságoknál. Különösen érdekes és kicsit megható ebben a történetben, hogy 3-4 generációval korábban még hivatalosan használták családtagjai a megkülönböztető betűjelet, sőt az eredetéről is hagyományozódtak családi történetek.

Ha már szóba került, akkor térjünk ki egy kicsit a névkutatásra. Hiszen mostanában annyi keresztnevekkel foglalkozó könyv jelenik meg, hogy fölmerül a kérdés: mennyire tudományosak ezek a munkák?

FERCSIK E.    Erre nagyon nehéz válaszolni. Hiszen a névkutatásban - de általában a nyelvészetben - a tudományos módszertan mellett jelen vannak a laikusok megközelítései is. Ez a két vonal egymás mellett halad. De ez biztosan jellemző más tudományágakra is. Talán nem úgy kellene meghatározni, hogy napjainkban, hanem inkább azt lehet megfigyelni, hogy társadalmi változásokhoz kapcsolódóan erősödik fel a nyelvvel való foglalkozás. Ilyenkor - természetesen - nagyobb teret kapnak a kevésbé tudományos, laikus magyarázatok. A rendszerváltás, a határok megnyílása, a határokon túli magyarság helyzete mind megerősíti a nevek iránti érdeklődést is. De ezeket a tendenciákat jobban lehet majd elemezni, ha időben egy kicsit távolabb kerülünk tőlük.

RAÁTZ J.       Nem is az a gond, hogy a nyelvvel és a nevekkel kezdenek foglalkozni az emberek. Én abban látok nagyobb veszélyt, hogy például az ezotéria irányába történő elmozdulás miatt az emberek azt gondolják, hogy a nevükben a sorsuk - ahogy ezt megjelent könyvek vagy különböző női lapok írják -, és sokszor még névkutatók is hajlandók belemenni olyan "játékokba", hogy valakinek a neve esetleg "rontó szellemként" befolyásolja a sorsát. Ezért ezzel a könyvvel azt is szeretnénk megmutatni, hogy a név rendkívül gazdag nyelvi jelenség és nagyon sok minden kapcsolódik hozzá, de semmiképp nem azért alakul az ember sorsa jól vagy rosszul, mert egy adott nevet visel. Ilyen szempontból is érdemes tanulmányozni az azonos keresztnevű híres emberek listáját.

FERCSIK E.    Tényleg nem az a baj, hogy laikusok is foglalkoznak akár nyelvészettel, akár névmagyarázattal, hanem hogy annyira szűk az ismeretterjesztés ezen területe, hogy alig van megbízható fórum a tudományosan is igazolt és elfogadott összefüggések, tények, adatok megismerésére. Főleg nem olyan formában, amely ezeket a tudományos eredményeket a különböző korosztályok, társadalmi rétegek számára "lefordítja", érdekessé, közérthetővé teszi. Pedig ezek legalább olyan izgalmasak, mint a laikus magyarázatok!

Már korábbi könyvükben is rengeteg népszokást sorolnak föl, amelyek a nevekhez, a névnapokhoz kötődnek. Annak a könyvnek a több mint tíz évvel ezelőtti megjelenése óta történt-e változás a névünneplésekben? Kapcsolódnak-e újabb szokások a névhasználathoz? Hatott-e a névadás misztifikálása a mindennapjainkra?

FERCSIK E.    Ami azonnal eszembe jut erről a kérdésről, az a Valentin-nap. Ez teljesen új keletű dolog - talán egy kicsit "üzlet-nap"-jellegű is -, amit az elmúlt időben emeltünk át az angolszász vagy inkább amerikai kultúrkörből. De biztos mindenki tudna a saját családjából, baráti köréből is olyan szokásokat, "babonákat" említeni, amelyek egy-egy számukra jeles névhez, névnaphoz kapcsolódnak. Ezzel együtt a legerősebb vonal - a mi könyvünkben is - továbbra is a néprajzi hagyomány.

RAÁTZ J.       Ebben ott vannak az időjós-napok, mint például Mátyás napja vagy bizonyos mezőgazdasági munkálatok megkezdését jelző névnapok és persze a mulatság, a párválasztás nevekhez kötődő hagyományai és ünnepei is.

A névnapokkal kapcsolatban nekem az is föltűnt, hogy az Önök könyvében több a névnap, mint a védőszent. Pedig azt hittem, hogy ez a kettő szorosan összefügg. Hogy is van ez akkor a védőszentekkel, névnapolással, mártirológiával, például a Mária név esetében?

FERCSIK E.    A névnap egyrészt emlékünnepet állít a szentnek, ennélfogva egy-egy névnek több védőszentje, ünnepe is lehet. Másrészt a védőszent életében bármilyen jelentős, sorsfordító esemény, amely az egyházi iratokban vagy a hagyományban fennmaradt, mind emlékünnepé, névnappá válhat. Így lehet az is, hogy a névnek egy védőszentje, de több névnapja van. A Mária név védőszentjének is ezért őrződött meg több ünnepe.

RAÁTZ J.       És a különböző egyházak emléknapjai is változók. Például az Ilona névnek máskor van a neve napja a római és a görögkeleti katolikus naptárban.

Általában a szent halálának a napja szokott a névnap lenni, ugye?

FERCSIK E.    A vértanúknál, mártíroknál igen. De éppen a Mária név esetében látszik, hogy ez ennél bonyolultabb is lehet.

RAÁTZ J.       Megjelenhet például a boldoggá avatás napja is mint névnap.

FERCSIK E.    Egy másik példát említve, a Ferenc név a kereszténységben nagyon hamar elterjedt, sokan kapták, ezért több szentet is így hívtak, akiknek az ünnepeik mind külön névnappá váltak - és természetesen ezeket mi a könyvben is fölsoroljuk.

RAÁTZ J.       És persze figyelembe vettük a korábbi névkönyvek által megadott névnapokat is. De a mindennapi életben találkoztunk olyan emberekkel is, akik egészen más, az átlagtól eltérő napokon ünneplik a névnapjukat.

A névnapok, védőszentek ünnepeinek felsorolásához melyik könyvet vették alapul?

RAÁTZ J.       A Ladó - Bíró könyvből indultunk ki. [Ladó János2, először 1971-ben megjelent Magyar utónévkönyvét Bíró Ágnes3 dolgozta át 1998-ban - szerk.] De nagyon sok mindent vettünk át Fekete Antal4 könyvének legújabb kiadásából is - elsősorban a védőszentek tekintetében. [Dr. Fekete Antal piarista pap-tanár 1974-ben jelentette meg könyvének első változatát, amit később átdolgozott. Halála után Meskó Lajos bővítette tovább a szócikkeket. - szerk.]

FERCSIK E.    Ez utóbbi azért is érdekes, mert például az Ákos névhez is tesz védőszentet... Pedig régen ez pogány névnek számított. De valamiféle egyeztetéssel, mondjuk a kiválasztott védőszent életéből egy hasonló eseményt kiemelve, vagy a név eredethasonlítása révén - ami, valljuk be, néha kicsit erőltetett azonosítás - minden névhez keresett védőszentet is. Ezzel tulajdonképpen egy létező igényt elégített ki, hiszen a névválasztáskor a katolikusok a védőszent oltalmába ajánlják a gyermeket.

Tehát egészen ősi, magyar eredetű nevekhez is rendeltek védőszentet - és ezáltal névnapot?

FERCSIK E.    Igen, tulajdonképpen ez történt.

RAÁTZ J.       Ugyanakkor a szentek és boldogok sora is bővül. Előbb-utóbb még szent Ákos is akadhat... Legutóbb 2006-ban Salkaházi Sárával gazdagodott a magyar boldoggá avatottak névsora. [Salkaházi Sára, aki több száz zsidót bújtatott rendházában a nyilasuralom idején, 1944-ben halt vértanúhalált. A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet 1969-ben vette fel a Világ Igazai közé. Boldoggá avatását XVI. Benedek pápa hagyta jóvá, a szertartást Erdő Péter bíboros mutatta be 2006. szeptember 17-én a Szent István-bazilika előtt. 1083 óta ez volt az első, Magyarországon celebrált szentté, illetve boldoggá avatás. - szerk.]

FERCSIK E.    Őt már bele is vettük a könyvünkbe. A kézirat összeállításakor még a híres emberek között szerepelt, de boldoggá avatása után a védőszentek közé került.

Ha már a híres emberek kerültek szóba: van Kertész Imrén kívül más, ma is élő híresség a könyvben, és csak én nem találtam meg, vagy külön ügyeltek arra, hogy csak holtakat soroljanak föl?

RAÁTZ J.       Valóban nincs más. Kertész Imrét mint egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar személyt tettük a név híres viselői közé. Egyébként kimondottan szempont volt, hogy élőket ne vegyünk föl a névsorba. Sajnos, ezt a listát is frissítenünk kellett az idő múlásával: Fábián Pál és Lázár Ervin neve nemrég került rá... [Dr. Fábián Pál a nyelvtudomány doktora, professor emeritus (1922 - 2008); Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró (1936 - 2006) - szerk.]

FERCSIK E.    A válogatás egyébként is szubjektív volt. Elsősorban az érdeklődésünk, személyiségünk dominált, aztán az is nehezítette, hogy a gyakori neveknek rengeteg híres viselője akad, akit az ember szívesen megemlítene, míg a ritkább neveknél nem könnyű találni valakit, aki azzal a névvel híressé vált. Még egyszer hangsúlyozom: ma élő emberek közt nem is keresgéltünk!

RAÁTZ J.       A Magyar életrajzi lexikon5 legújabb kiadásából indultunk ki, és ha egy névnek sok viselőjét találtuk, akkor próbáltunk minden tudományterületről megemlíteni valakit, aki maradandót alkotott, elsőként alkalmazott egy eljárást, új módszert vezetett be stb. És rá kellett jönnünk, hogy milyen sok hírességünk van, akikről szinte semmit sem tudunk!

FERCSIK E.    De sokkal nehezebb volt a nők köréből híres embereket találni, mint a férfiak közül.

Ez furcsa...

FERCSIK E.    Miért lenne furcsa? Évszázadokon keresztül sokkal nagyobb tere volt a férfiaknak a hírnévre. Hiszen mikor lesz valaki híressé? Ha a tudományban, a politikában, a közéletben maradandót alkot, és így fennmarad a cselekedetével együtt a neve is. Erre a nőknek az utóbbi időkig kevéssé volt lehetőségük.

RAÁTZ J.       Bizony. De az is nehezítette a dolgunkat, hogy a leggyakoribb száz névnek legalább a fele már új keletű, "divatos név". Ami azt jelenti, hogy Kittit, de még Andreát találni sem egyszerű, ha tartjuk magunkat az általunk meghatározott feltételhez, hogy élő személyt nem válogatunk a könyvbe...

FERCSIK E.    Igen, a fiúk körében még mindig a klasszikusabb nevek forognak, kevésbé jellemző a divat miatti változás. Így esetükben évszázadok névadási hagyománya is segítette a híres emberek választását.

Akkor, ha jól értem, a könyv a napjainkban leggyakoribb száz-száz női és férfinévvel foglalkozik behatóan?

FERCSIK E.    Tulajdonképpen igen, de ennél azért mégis több név szerepel a könyvben, hiszen ágrajzokkal bemutatjuk a gyakoribb nevek rokon neveit és becéző alakjait is, így ha valaki ügyesen keres, ritkább nevek eredetére is rálelhet. A szerkesztő már el is készített egy mutatót, ami ezt a fajta keresést megkönnyíti.

Az adatok válogatásakor a korábbi könyvükhöz képest nem történt változás?

FERCSIK E.    Dehogynem! A régi, Hogy hívnak? című könyv az 1980-as évek közepének leggyakoribb neveit vette alapul, de a névadások szerint. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltás előtt szinte lehetetlen volt statisztikai adatokhoz jutni, mert ezeket az adatokat a Statisztikai Hivatal birtokolta és nem létezett annyi pénz, hogy ezt akár a Nyelvtudományi Intézet, akár az ELTE meg tudta volna vásárolni... Tehát, mi akkor az 1984-87-es időszak összesített statisztikai táblázatához tudtunk hozzájutni. Ez azonban nem a névhasználók, hanem az adott években született gyermekek nevei alapján készült, és a könyvet is ennek alapján állítottuk össze úgy, hogy az első 50 férfi- és 50 női nevet dolgoztuk föl. De a szerkesztési elv nagyjából az volt, mint ennél a kötetnél.

RAÁTZ J.       Ezzel szemben az új, most megjelenő könyvünkben már egy adott év teljes listáját használtuk - ez ma már le is tölthető az internetről - amelyben nemcsak a névadások, hanem a nevek viselőinek száma is föl volt tüntetve, így az adott név használóinak jegyzékét tudtuk alapul venni, ami egészen más sorrendet mutat, mint ugyanabban az évben a névadásoké. Emellett a szócikkek megfogalmazása is kicsit más, hiszen a Keresztnevek enciklopédiája nem gyerekeknek készült, így kevésbé "meseszerű", több adatot tartalmaz és kétszer annyi, azaz 100 férfi- és 100 női nevet dolgoz föl.

Miért Keresztnevek enciklopédiája lett a könyv címe? Miért nem az "utónevek" megnevezést használták?

RAÁTZ J.       Mert Hajdú tanár úr azt írta a doktori disszertációm bírálatába, hogy "utónév" nincs... :-) De komolyra fordítva a szót: az, hogy "utónév" csak a helyét jelöli a névelemnek. Nemzetközileg is "keresztnevekről" beszélünk.

FERCSIK E.    Igen, és a magyar nyelvű onomasztikai (névtani) szakirodalomban sem az "utónév", hanem a "keresztnév" kategóriát használjuk. Nagy kár, hogy ezt az államigazgatás nem követi, mert a köznyelv és a közvélekedés egyáltalán nem a keresztelés szertartására gondol, amikor "keresztnevet" emleget. Ez már régen elszakadt magától a vallási fogalomtól. A "keresztnév" terminus az 'adott nevet' jelenti és a név funkcióját, szerepét, valamint a családnévvel kapcsolatban meghatározott viszonyát jelöli. Az "utónév" terminus kizárólag az államigazgatásban fordul elő, a névtudományban nem. Éppen ezért például "zsidó keresztnevekről" is szoktunk beszélni...

A szokásokat említette. Előző, fiataloknak készült könyvükben részletesen leírják a névadási szokásokat, a névnapolás, névünneplés hagyományait is. Ez ebbe a kötetbe is bekerült?

FERCSIK E.    Nem, ez most kimaradt.

RAÁTZ J.       Az előszóban inkább tudományos magyarázatát adtuk a nevek keletkezésének, a magyar keresztnévkincs egyes rétegeinek, valamint részletesen bemutattuk a szócikkek felépülését. Úgy beszéltük meg a Kiadóval, hogy ne legyen a szótár három részes, így a korábbi kötetből nem vettük át az általános néprajzi ismereteket érintő utószót. Inkább érdekes statisztikai adatokat tettünk a könyv végére, amelyből az olvasók megláthatják, mennyiben tér el az adott év névhasználóinak száma a névadási adatokétól. De úgysem szeretnénk ennél a száz-száz névnél megállni. Írjuk tovább a könyvet, és akkor a következő, bővített kiadásba ezt esetleg megint bele lehet tenni... :-)

Ezt vehetjük ígéretnek? :-)

FERCSIK E.    Hát, rajtunk nem múlik... :-)

Nem érzik úgy, hogy itt azért tartalmi korlátokba ütközhet a bővítés? Hiszen ez most egy 450 oldalas mű lesz, és, bár stílusukban és alaposságukban nagyon hasonlítanak a szócikkek a Helikon Kiadó '80-as években megjelent bársonykötéses, gyakori neveket bemutató sorozatához, az kötetenként csak egy-egy név adatait dolgozta föl, míg a Keresztnevek enciklopédiája egy könyvben sorolja föl mindezt a rengeteg érdekességet...

RAÁTZ J.       Biztosra veszem, hogy a Kiadóval közösen meg fogjuk találni a megfelelő formáját a bővített kiadásnak is, ha erre igény lesz...

FERCSIK E.    Már a korábbi könyvünk megjelenése után is számos visszajelzést kaptunk olyanoktól, akik kifogásolták, hogy nem szerepelnek benne a ritkább nevek... Persze, az, hogy mi számít ritka névnek, megint újabb kérdéseket vet föl, hiszen egyre nagyobb a szórás a nevek között...

RAÁTZ J.       Bizony, már ennek a könyvnek az írásakor is szembesülnünk kellett azzal, hogy vannak "újkeletű" nevek, amelyekről sokkal nehezebb volt megírni a szócikket, mert kevesebb adat állt a rendelkezésünkre...

Ha már az újabb keletű névadás került szóba, árulják el, férfinevek is keletkeztek irodalmi névadásként? Hiszen lehet, hogy kevesen tudják, de az Etelka, a Tünde, az Enikő, az Imola nevünk irodalmi névalkotásokként jöttek létre és terjedtek el...

RAÁTZ J.       Ezek a női nevek főleg a reformkorban keletkeztek, míg a férfinevek esetében inkább a régi magyar neveket újították föl vagy kezdték újra használni, mint például a Géza vagy a Gyula nevünk. De közneveket is használtak újra személynévként.

FERCSIK E.    Kifejezetten újabb kori irodalmi férfinévalkotás például a Berzsián név, amelyet Lázár Ervin művéből vettek át szülők. Az író több interjújában is elmondta, hogy a Berzsián és Dideki6 című könyv főszereplőinek nevét középső lánya, Fruzsina adta. Egyik szobájukban lógott a falon egy szigorú tekintetű Berzsenyi-kép, amitől a kislány többször majdnem elsírta magát. "Nagyon csúnyán néz" - mondogatta. Édesapja kérdésére, hogy ki néz csúnyán, Berzsenyi helyett azt válaszolta, hogy "A Berzsián". Ebből lett aztán a Berzsián és Dideki mese egyik szereplőjének neve.

És mára elfogadott, hivatalosan anyakönyvezhető név lett. Ez érdekes... Egyáltalán, van Magyarországon olyan hivatalos névjegyzék, amit a névválasztáskor kötelezően használni kell? Ahová ezeket az új neveket is fölveszik?

RAÁTZ J.       Igen, van, ennek a kérdése nagyon liberálisan megoldott. 1997-ben megjelent a Bíró Ágnes által átdolgozott Ladó-féle névkönyv, amely az évek során összegyűlt kérelmekkel bővített névjegyzéket tartalmazza, ebből lehet választani. De ugyanebben az évben a Belügyminisztérium is kiadott egy névjegyzéket, amelyben pár száz névvel még több szerepel. Azóta pedig a Nyelvtudományi Intézet honlapjára fölkerült egy folyamatosan bővülő lista, amelyre minden olyan új nevet rávezetnek, amelynek anyakönyvezhetőségére engedélyt adott az Intézet.

FERCSIK E.    Ráadásul régebben Magyarországon, ha valaki nemzetiséginek vallotta magát, akkor bármilyen nevet kaphatott. 2004-ben azonban megjelent a Magyarországon nyilvántartott 12 nemzetiség számára készült Nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve7, amelyből ma a nemzetiségiek nevet választhatnak. [A tizenharmadik hivatalosan elismert nemzetiség utónévjegyzéke a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata kiadásában, önálló füzetként látott napvilágot 2004 januárjában8 - szerk.] Ha pedig valaki mégis olyan nevet szeretne adni a gyermekének, amely nem szerepel ebben az utónévkönyvben, akkor az illetékes országos kisebbségi önkormányzatnál ezt kérvényezheti, és amennyiben ők engedélyezik, az újonnan elfogadott név automatikusan bekerül az utónévjegyzékbe.

Hosszadalmas procedúra ma Magyarországon egy különleges nevet engedélyeztetni?

RAÁTZ J.       Nem, én úgy látom, hogy nem túl bonyolult az eljárás... És lojálisan kezelik a kéréseket. Ha egy anyakönyvvezető úgy dönt, hogy az adott nevet ő nem jegyzi be, akkor a szülők írnak a Nyelvtudományi Intézetnek és ott elbírálják a kérelmet. Amikor én ezeket a kérelmeket kutattam, föltűnt, hogy egyre nő azoknak a neveknek a száma, amelyeket jóváhagynak. Alapvetően az a kritérium, hogy ha a névnek van magyar megfelelője, akkor magyarul írják be - lehetőleg magyar helyesírással -, de ha a kérvényezett név hangrendi szempontból illik a magyar névrendbe, akkor minden további nélkül támogatják. Ha mégsem, és a szülő elégedetlen ezzel a döntéssel, akkor lehetősége van a bírósághoz fordulni, ahol törvényesen ítélkeznek az ügyben. De én nem tudok példát arra, hogy egy ilyen ügy bíróság elé került volna.

Ez mindenesetre megnyugtathatja a különleges, egyedi nevet kereső szülőket. Köszönöm a beszélgetést és nagyon bízom a könyv sikerében! Engedjék meg, hogy elsőként gratuláljak az összegyűjtött anyaghoz, mert én nagy élvezettel olvasgattam!

FERCSIK E.    Köszönjük!

RAÁTZ J.       Köszönjük - és bízunk benne, hogy az olvasóknak is ez lesz a véleménye!



1 Fercsik Erzsébet - Raátz Judit: Hogy hívnak? - Könyv a keresztnevekről Budapest, 1997, Korona Kiadó
2 Ladó János: Magyar utónévkönyv Budapest, 1971, Akadémiai Kiadó
3 Ladó János - Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv Budapest, 1998, Vince Kiadó
4 Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink Budapest, 2007, Szent István Társulat
5 Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon Budapest, 2002, Akadémiai Kiadó
6 Lázár Ervin: Berzsián és Dideki Budapest, 1979, Móra Kiadó
7 S. Dávid Emese (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve Budapest, 2004, Aranyhal Könyvkiadó
8 Magyarországi német utónevek jegyzéke 2004, Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 16. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
A nap idézete Shakespeare-től:
A gyáva gyávát nemz,...
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2018-at?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
Hírlevél

Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.
Feliratkozás

A feliratkozott címzettek között minden hónapban egy 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.
Eddigi nyertesek.
A Tinta Könyvkiadó sikerlistája
2019 - július
1.Fundi és a kézmosás
2.Fundi kirándulni megy
3.Fundi óvodába megy
4.Nagy magyar tájszótár
5.Matyó motívumok kifestőkönyve
6.Középkori szentek bölcsességei
7.A boldogság titka
8.A magyar díszítés alapformái
9.Magyar motívumok kifestőkönyve
10.Mi a szösz?