Tinta Könyvkiadó
Tinta Könyvkiadó

tel.: 061/371-05-01, fax: 061/371-05-02
1116 Budapest, Kiskőrös utca 10.

Lőrincze Lajos könyvtárbővítési pályázat, 2020

Leírás Tartalomjegyzék A könyvről írták

Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan
Formák, funkciók, összefüggések

Megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan

338 oldal, B/5, puhafedeles
2730 Ft
ISBN 9639372927
2004
Előszó5
FORMÁK7
A. Bevezetés: a formától a funkcióhoz7
1. A szavak7
1.1. A szavak felépítése, funkciója7
2. A beszédrészek (szófajok)10
2.1. A fogalomszók10
2.2. A viszonyszók11
3. A szó szerkezete12
3.1. A toldalékok12
3.1.1. A (toldalék)morfémák besorolásának problémái14
4. A szóképzés16
4.1. A névszóképzés16
4.1.1. Főnévképzők16
4.1.2. Melléknévképzők19
4.1.3. Számnévképzők20
4.2. Az igeképzés20
4.2.1. Az igeképzők az irányulás szempontjából20
4.2.2. Az igeképzők osztályozása a cselekvés lefolyása szempontjából25
4.2.3. Az igeképzők és a predikátumtípusok összefüggései26
4.2.3.1. A predikátumtípusok fontosabb ellentétpárjai26
4.2.3.2. Az esemény, folyamat lefolyásának fontosabb ellentétpárjai28
4.3. A képzők alaktana29
4.3.1. Igéből ige29
4.3.2. Igéből névszó30
4.3.3. Névszóból ige31
4.3.4. Névszóból névszó31
4.4. A képzők funkcionális csoportjai32
4.4.1. Érdekességek a képzők köréből35
5. A szóösszetétel36
B. A szófajok alakja és lehetséges mondatrészi funkcióik39
6. Az ige39
6.1. Az igék alaktana; tőtípusok39
6.2. Az igeragozás - az igéhez járuló ragok és jelek41
6.2.1. Kijelentő mód, jelen idő - az ige végződése szerint42
6.2.1.1. Az igék tőtípusok szerinti jelen idejű ragozása46
6.2.2. Múlt idő - az ige végződése szerint47
6.2.2.1. Az igék tőtípusok szerinti múlt idejű ragozása49
6.2.3. A kötőmód - az ige végződése szerint49
6.2.3.1. A kötőmód az ige tőtípusa szerint51
6.2.4. A feltételes mód52
6.2.4.1. A feltételes mód az ige tőtípusa + végződése szerint53
6.2.5. A ható igék53
6.2.5.1. A -hat/-het kapcsolódása az igetövekkel54
6.2.6. Összegzés: az igeragozási paradigmák tőtípusok szerinti összefoglaló táblázata54
7. A névszók56
7.1. A névszók alaktana56
7.1.1. A többalakú névszótövek áttekintése56
7.1.1.1. A toldalékváltozatok áttekintése57
7.1.1.2. A magánhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok összefoglalása58
7.1.1.3. A mássalhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok58
7.1.2. A névszók toldalékai59
7.1.2.1. A főnév toldalékai59
7.1.2.1.1. A többes szám jele a -k59
7.1.2.1.2. A tárgy (akkuzatívusz) ragja a -t59
7.1.2.1.3. A birtokos személyjel61
7.1.2.2. A melléknevek toldalékai62
7.1.2.2.1. A melléknevek többes száma63
7.1.2.2.2. A melléknév fokozása63
7.1.2.3. A számnevek toldalékolása64
8. Az igenevek65
8.1. A melléknévi igenév65
8.1.1. A folyamatos és befejezett melléknévi igenevek alaki sajátossága66
8.2. A határozói igenév66
8.2.1. A határozói igenév alaki sajátosságai67
8.3. A főnévi igenév67
8.3.1. A főnévi igenév alaktana68
8.4. Az ige-igenév68
9. A határozói funkciójú elemek69
9.1. A névszók viszonyragozása69
9.2. A névutók84
9.2.1. A vonzattal járó határozószók és névutók91
9.3. A határozószók93
9.3.1. A határozószók felosztása jelentésfunkciójuk szerint94
9.4. Az igét módosító elemek - az igekötők95
9.4.1. Az igekötők részletes vizsgálata96
9.4.1.1. Az igekötők jellemző vonzatai100
9.4.2. A „személyragos” igekötők101
10. A névmások102
10.1. Névmások a szófajok helyett102
10.2. Névmások mondatrészi szerepben103
10.2.1. Névmások alanyi és jelzői funkcióban103
10.2.2. Névmások határozói funkcióban104
10.2.2.1. A személyes névmás tárgyi/határozóragos alakjai105
10.2.2.2. A személyes névmás névutós alakja106
10.2.2.2.1. A vonzatok - személyre vonatkoztatva107
10.3. A névmások - részletesen107
10.3.1. Maga - egy sajátos személyes névmás107
10.3.2. A mutató névmás108
10.3.3. A vonatkozó névmás108
10.3.4. A birtokos névmás109
10.3.5. A határozatlan és általános névmások110
10.3.6. Azonosító névmások111
10.3.7. A tagadó névmások111
10.3.8. Szavak névmási szerepben111
10.3.8.1. Egyik-másik112
11. A viszonyszók113
11.1. A segédigék114
11.1.1. Az időbeli segédigék114
11.1.2. A módbeli segédigék114
11.2. A kötőelemek115
11.2.1. A mondathatározók115
11.2.2. A kötőszók116
11.2.3. Az utalószók120
11.2.4. A partikulák121
11.2.4.1. A névelő122
C. A mondat alaktana; a szó és a mondat125
12. A mondatok osztályozása kommunikációs funkciójuk szerint126
12.1. A kijelentés-felkiáltás126
12.2. A kérdés126
12.2.1. A függő kérdés126
12.2.2. A válasz127
12.3. A feltétel128
12.4. Az óhajtás128
12.5. A felszólítás128
13. Az állító és tagadó mondatok130
14. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint132
14.1. A szótól a mondatrészig - az egyszerű mondat szerkezete132
15. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző: a mondatrészek formális és funkcionális jellemzése135
15.1. Az állítmány135
15.1.1. A többtagú állítmány136
15.1.1.1. A létige használata138
15.1.1.2. Az igenév az állítmány részeként139
15.1.1.3. A segédige + infinitívusz állítmányi szerepben140
15.1.2. Az állítmányi szerkezetek összegzése140
15.2. Az alany141
15.2.1. A grammatikai alany formai sajátosságai141
15.2.2. Az alany referenciái141
15.3. A tárgy141
15.3.1. A tárgy kifejezési eszközei142
15.3.2. A tárgy szórendi sajátosságai143
15.4. A határozók143
15.4.1. A határozók és az állítmány kapcsolata143
15.4.2. A határozók csoportosítása144
15.5. A jelző145
15.5.1. A jelző funkciói145
15.5.2. A jelző kifejezési eszközei145
15.5.3. A jelző kapcsolódási szabályai145
15.5.4. A határozótól a jelzőig146
15.5.4.1. Levő, való147
D. Az összetett mondatok148
16. A mellérendelő mondatok148
17. Az alárendelő mondatok formai sajátosságai; az utalószó és a kötőszó148
18. A többszörösen összetett mondatok153
18.1. A közbeékelt mondatok153
FUNKCIÓK155
Bevezetés155
1. „Tiszán innen, Dunán túl...” - a helyhatározók156
1.1. Az irányhármasság156
1.2. „Befordultam a konyhába...” - helyviszonyok a különböző szituációkban157
1.2.1. Munka, hivatás157
1.2.1.1. Oktatás, tanulás, művelődés157
1.2.2. Szórakozás157
1.2.2.1. Utazás157
1.2.3. Vásárlás158
1.2.4. Lakás, szállás158
1.2.5. Betegség158
1.2.6. Ügyintézés, intézmények159
1.2.7. Társadalmi kötelezettségek159
1.2.8. Földrajzi nevek159
1.3. Hol volt, hol nem volt...160
1.3.1. A helyviszonyok lexikája161
2. „Mához egy hétre már nem leszek itt...” - az idő problémájáról163
2.1. A magyar nyelv időhatározói rendszerének összefoglalása164
2.1.1. Nyugtával dicsérd a napot! - az időhatározók használatának lehetséges buktatói167
2.1.2. Tegnap, ma, holnap - az időhatározószók170
2.2. Mivel töltöd az időt? - az időhatározó mint vonzat171
2.3. Ölbe tett kézzel ül - két esemény időbeli viszonya171
2.4. „Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik!” - az időhatározói összetett mondatok173
2.4.1. Az időhatározói összetett mondatok szerkezete173
2.4.2. Az időviszonyok az időhatározói alárendelésekben173
2.4.2.1. Utóidejű esemény174
2.4.2.2. Egyidejű események175
2.4.2.3. Előidejű esemény175
2.4.3. Láttam, hallottam - az igeidők az alárendelt mondatokban176
3. „Te az enyém, én a tied” - a birtoklás, valamihez tartozás177
3.1. A birtoklás kifejezőszközei177
3.1.1. „Akinek a szeme kék” - névelőhasználat a birtokos szerkezetekben180
3.2. A birtoklás, csoporthoz tartozás, csoportból való kiválás egyéb kifejezőeszközei182
3.2.1. A birtoklás, valamihez tartozás lexikája184
4. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad - az ok-okozati viszony185
4.1. Ok, okozat az egyszerű mondatban185
4.2. Az ok-okozat/előzmény-következmény kifejezése összetett mondattal186
5. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - a cél, szándék kifejezése188
5.1. A cél kifejezése az egyszerű mondatban188
5.2. A cél kifejezése egy másik predikátummal189
5.2.1. A hangsúlyviszonyok az összetett mondatokban190
6. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát - a viszonyítás, összehasonlítás kifejezése191
6.1. Szerény, mint az ibolya - azonos tulajdonságok191
6.1.1. Él, mint Marci Hevesen - azonos körülmények192
6.1.2. Konkrét tulajdonságok és körülmények összevetése nem valós állításokkal azonosságuk alapján192
6.1.3. A cselekvés egyéb körülményeinek összehasonlítása193
6.2. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok - különböző minőségek, mennyiségek, körülmények összehasonlítása194
6.2.1. Különböző tulajdonságok, körülmények összevetése nem valós állításokkal195
6.3. A legfontosabb összehasonlító szerkezetek táblázatos összefoglalása196
6.3.1. Az összehasonlítás lexikája197
6.4. Túl nehéz vagy jó nehéz? - a fok, mérték kifejezése197
6.4.1. Fok- és mérték az összehasonlításban197
6.4.2. A dolgok intenzitásának kifejezése összehasonlító szerkezet nélkül198
6.4.2.1. A tulajdonságok, állapotok foka, mértéke198
6.4.2.2. Az események, cselekvések foka, mértéke199
7. Vizet prédikál és bort iszik - az ellentét kifejezése201
7.1. Ellentétes kötőszók201
7.2. „Tán csodállak, ámde nem szeretlek...” megszorító-megengedő ellentétes mondatok204
8. Én, te és a világ - kérdés, kérés, bizonytalanság, kételkedés, óhajtás, felszólítás205
8.1. A kérdés205
8.1.1. Kérdezz, felelek mindenre!206
8.1.2. Igen - nem209
8.1.3. Tipikus kérdések, tipikus válaszok - összefoglalás209
8.2. A valószínűség, lehetségesség, biztos-, ill. bizonytalanság kifejezőeszközei211
8.2.1. A módosítószók, mondathatározók211
8.2.2. A segédigék és a -hat/-het211
8.2.3. Az igemódok211
8.3. A kételkedés212
8.4. Az óhajtás212
8.5. A feltételhez kötöttség213
8.6. Kérés, felszólítás, tiltás213
9. „Kéretik, adatik, kihirdettetik” - a személytelenség (passzivitás) kifejezése a magyarban216
10. Dugóhúzó és rejtővonó - a szituatív igék218
ÖSSZEFÜGGÉSEK221
1. Bevezető: mondat - megnyilatkozás221
1.1. A magyar nyelv - madártávlatból221
2. Az adott helyzetek tipológiája - általános szempontok224
2.1. Predikátumtípusok a magyarban225
2.1.1. Állapot226
2.1.2. Történés226
2.1.2.1. A szenvedő szituációk227
2.1.3. Cselekvés228
2.1.3.1. Műveltető (faktitív) szituációk228
2.1.3.2. Kauzatív szituációk228
2.1.3.3. Tárgyra irányuló szituációk229
2.1.3.4. A reciprok szituációk229
2.1.3.5. A reflexív szituációk230
2.1.3.6. Általános irányulást kifejező szituációk230
2.1.4. Helyzet231
2.1.5. Affektív szituációk1232
2.1.5.1. Affektív szituációk2233
2.2. A predikátumtípus és az igenem összefüggései - összegzés234
2.2.1. A nem dinamikus predikátum235
2.3. A predikátumtípus és az akcióminőség összefüggései235
2.4. A szemantikai funkciók237
2.4.1. Az alany lehetséges szemantikai funkciói238
2.4.2. A tárgy szemantikai funkciói239
2.4.3. A határozók szemantikai csoportjai239
3. A mondat sarkalatos pontja: az ige241
3.1. Hogyan alakul az ige kontra határozó mérkőzés?241
3.1.1. A vonzatok, a vonzatok típusai243
3.1.1.1. A vonzatok száma és alakja244
3.1.1.2. Megjegyzések a vonzatokhoz246
3.1.2. Az igemódosítók246
3.1.2.1. Az igekötők247
3.1.2.2. A funkcióigék247
4. Időről-időre: az események belső időszerkezete249
4.1. A szituáció aspektusa (az ablakban ülő kukkoló esete...)252
4.1.1. Hatkor vagy hatra? - a belső időszerkezet és az időhatározók összefüggései253
4.2. Fából vaskarika: a progresszív aspektus256
5. Nagy úr a muszáj...: a nyelvi modalitás258
5.1. Az igemódok és funkcióik258
5.1.1. A feltételes mód259
5.1.2. A kötőmód259
5.1.2.1. Az egyszerű felszólítás260
5.1.2.2. A cél kifejezése kötőmóddal és hogy kötőszós alárendelt mondattal261
5.1.2.3. A vonzatos igék és a kötőmód (függő kijelentések)262
5.1.2.3.1. A kötőmódban álló mellékmondatok helyettesítése infinitívusszal263
5.1.2.4. Általános érvényű lehetőség, szükségszerűség, preferencia263
5.1.2.5. A függő (indirekt) kérdések264
5.1.2.6. A függő felszólítás264
5.1.2.6.1. A függő mondatok szórendjének összehasonlítása265
5.1.3. Az igemódok funkcionális összefüggései - összegzés265
5.2. A segédigék és a -hat/-het266
6. Két megnyilatkozás egy mondat keretében - két igei centrum egy mondat határán belül268
6.1. Az összetett mondatok268
6.1.1. A mellérendelő mondatok268
6.1.2. A független mondatok268
6.1.3. A hogy kötőszós tartalomadó (függő) mondatok269
6.1.3.1. A hogy-os mondatok grammatikai szempontból269
6.1.3.2. A hogy-os mondatok funkció szerinti felosztása270
6.1.4. A vonatkozói alárendelés272
6.2. Az igeneves szerkezetek273
7. A szöveg összefüggését biztosító grammatikai eszközök275
7.1. Az egyeztetés275
7.1.1. A szám- és személy szerinti egyeztetés275
7.1.2. A határozottság szerinti egyeztetés277
7.1.2.1. A határozott-határozatlan ragozás problémás esetei278
7.1.2.2. Az állítmány alakja több tárgy esetén279
7.1.2.3. A határozott-határozatlan ragozás szövegösszetartó funkciója279
7.1.3. Egyeztetés az állítás-tagadás szerint (a kettős tagadás)280
7.2. A névelőhasználat282
7.2.1. Névelős vagy névelőtlen főnév alanyi szerepben283
7.2.2. Névelős vagy névelőtlen főnév állítmányi szerepben283
7.2.3. Névelőhasználat a birtokos szerkezetekben284
7.2.4. A névelőhasználat a tárgy és a határozók esetén285
7.3. A névmásítás286
7.3.1. A névmásítás táblázatos összefoglalása287
7.4. A szórend291
7.4.1. A hangsúlyos mondat szórendje291
7.4.1.1. Hangsúlyos elemek293
7.4.1.2. Nem hangsúlyozható elemek294
7.4.1.3. A cselekvés folyamatossága és a szórend295
7.4.2. A narratív mondat szórendje295
7.4.3. Az állítmányt bővítő határozók helye a mondatban296
7.4.4. A hangsúlykérő és a hangsúlykerülő igék297
7.4.5. A segédigés szerkezetek szórendje299
7.4.5.1. A segédigék viselkedése segédige + egyszerű ige esetén300
7.4.5.2. A segédigék viselkedése segédige + igemódosító + ige esetén300
7.4.5.3. A segédigés mondatok szórendjének laza (praktikus) szabályai301
Hangtan 303
Irodalom314
Mutató317

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XXIX. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
A nap idézete Shakespeare-től:
A költő szeme szent...
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2019-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
Hírlevél

Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.
Feliratkozás

A feliratkozott címzettek között minden hónapban egy 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.
Eddigi nyertesek.
A Tinta Könyvkiadó sikerlistája
2020 - január
1.Mi a szösz?
2.II. Rákóczi Ferenc élete
3.Helyesírási munkafüzet
4.Szólások és közmondások - Munkafüzet
5.Elmét vidító magyar népmesék
6.Matyó motívumok kifestőkönyve
7.A bábeli zűrzavartól a salamoni bölcsességig
8.Nagy magyar tájszótár
9.Emelt szintű angol nyelvtan gyakorlatokkal
10.Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet