Kresznerics Ferenc

Ivánc, 1766. február 24. - Ság, 1832. január 18.

Író, nyelvész, tanár, római katolikus pap, az MTA tiszteletbeli tagja (1831). Pozsonyban hallgatott filozófiát és teológiát (1785-1790), 1790-ben Szombathelyen pappá szentelték, 1794-ben Pesten bölcsészdoktori oklevelet nyert. Több helyen volt lelkész. 1793-tól Szombathelyen a bölcseletet tanította, végül 1812-től Ságon plébános. Könyv- és régiséggyűjteményét s kéziratai egy részét gr. Teleki József megvásárolta az MTA könyvtára részére. Nagy szorgalommal gyűjtötte a közmondásokat, szólásokat és tájszavakat. Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal című művével 1833-ban elnyerte az MTA nagyjutalmát. Az MTA nagyszótára megjelenéséig magyar-latin szótára volt a legelterjedtebb magyar szókincsgyűjtemény.

Fő művei: A császárok (Julianus görög munkájának fordítása, Pozsony és Pest, 1806); Tentamen publicum e geometria pura et practica (Budae, 1807); Tentamen publicum ex algebra... (Budae, 1808).

Róla szóló irodalom: Szilasy János: K. F. élete (Pest, 1832); Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban (Budapest, 1957).

Szótára:

Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal (I-II. Buda, 1831-1832.)