Szenczi Molnár Albert

Szenc, 1574. augusztus 30. - Kolozsvár, 1639. január 17.

Református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. 1584-től Szencen, 1586-ben Győrben, 1587-től Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607-től Marburgban, 1610-től Oppenheimben élt Móric heseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gr. Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt. Céltudatos tudós volt, ki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű magyar nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlődésére korszakalkotó.

Fő művei: Psalterium ungaricum... (Herborn, 1607); Kis Cathechismus (Heidelberg, 1607); Szent Biblia... (Hanau, 1608); Novae grammaticae ungaricae ... libri duo (hanau, 1610); Postilla Scultetica... (Oppenheim, 1617); Az keresztényi religióra és igaz hitre való tanítás... (Hanau, 1624).

Róla szóló irodalom: Jancsó Benedek: Sz. M. A. (Kolozsvár, 1878); Dézsi Lajos: Sz. M. A. (Budapest, 1897) és sokan mások

Szótára:

Dictionarium latino-ungaricum és Ungaro-latinum (Nürnberg, 1604)