Tinta Könyvkiadó
Tinta Könyvkiadó

tel.: 061/371-05-01, fax: 061/371-05-02
1116 Budapest, Kiskőrös utca 10.

Semmelweis Ignác: Az anyák megmentője. A legnagyobb magyar orvos életregénye. A kézmosás "felfedezője"

Egy meg nem értett zseni tragikus élete
Theo Malade: Semmelweis. Az anyák megmentője. A legnagyobb magyar orvos életregénye.
TINTA Könyvkiadó, 2018.
.

.
Az izgalmas könyv a TINTA Könyvkiadó webshopjában itt rendelhető meg kedvezményesen 1990 Ft helyett 1590 Ft-ért.

.
A könyvet pompásan jellemezi a címe és a két alcíme. Semmelweis. Az anyák megmentője. A legnagyobb magyar orvos életregénye. Aki ért a szavakból, annak ennyi is elég lehetne, de engedjék meg hogy néhány mondattal melegen ajánljam figyelmükbe, és felkeltsem érdeklődésüket az olvasmányos regény iránt, és pár szót szóljak a regény főszereplőjéről.
Menjünk sorban a címlapon olvasható szavakon:
A legnagyobb betűvel nyomtatva egy nevet látunk: Semmelweis. Semmelweis Ignác Fülöp kétszáz éve, 1818. július 1-én született Budán ötödik gyerekként. A Tabánban álló szülőháza a ma nevét viselő Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak ad otthont. Szülei sváb gyökerekkel rendelkeztek, innen németes hangzású neve.
Egyetemi tanulmányait 1837 őszén Bécsben, a jogi fakultáson kezdte, de fél év elteltével átiratkozott az orvosi karra. 1844-ben nyújtja be botanikai témájú értekezését. 1845-ben kapja meg orvosi diplomáját és kezdi meg munkásságát a bécsi orvosklinikán. 1851-től a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának vezetője.
1857-ben házasságot kötött az akkor 19 éves Weidenhofer Máriával, öt gyermekük született, közülük három érte meg a felnőtt kort.
1865-ben, 47 évesen a döblingi elmegyógyintézetben halt meg, két heti ottlét után.
A könyv alcíme: Az anyák megmentője.
Az 1800-as évek közepén a kórházban, orvosok közreműködésével szülő nők jelentős része ‒ tízből általában egy ‒ gyermekágyi lázban meghalt. Azonban a gyermeküket otthon, vagy kórházban, de bábák segítségével világra hozó édesanyák között elvétve fordult csak elő ez a halálos kór. Az anyák rettegtek a bécsi kórházban az orvosok közreműködésével történő szüléstől. Semmelweis a bécsi klinikán egyik kollégájának a halála után döbbent rá, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak a klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat.
A klórmész-oldatos kézmosást Semmelweis mint fertőtlenítő eljárást ajánlotta kollégáinak, és kötelezővé tette az egyes betegek vizsgálata közötti klóros kézmosást is.
A hosszadalmas, körömkefével végzett kötelező kézmosás bevezetése akkoriban rendkívül népszerűtlen intézkedés volt. A statisztikai bizonyítékokat a kollégák pedig egyszerűen komolytalannak tartották. A fertőtlenítő kézmosás bevezetését követő évben a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán még kisebb lett, mint a bábák vezette kórházi részlegen.
A könyv másik alcíme: A legnagyobb magyar orvos életregénye.
A legnagyobb magyar orvos: Kétségtelen, hogy Semmelweis Ignác a világ orvosainak sorában a leghíresebb, a legnagyobb hatású magyar orvos. Hozzá fogható jelentős magyar orvost nem ismerünk. 1957-ben jelent meg a History of Medicine in Pictures, amely 45 csodálatos élethű festményben mutatja be az orvoslás történetének korszakváltó pillanatait. Az egyik festmény a 45 közül, az, amelyik a most bemutatandó könyv címlapján látható, Semmelweis Ignácot ábrázolja korhű módon egy szülészeti kórteremben.
Semmelweis Ignác zsenialitása, hogy a bakterológia mint tudományág megjelenése előtt évtizedekkel hatásos intézkedést javasolt a fertőzések terjedésének a megállítására. Ő úgy gondolta, hogy a halálos fertőzésért valamiféle „bomló szerves anyag" a felelős. A bakterológia megalapítóinak és a mikroorganizusok felfedezőinek Louis Pasteur-t [élt 1822-1895] és Robert Koch-ot [élt 1843-1910] szokás számontartani. Kicsit túlozva mondhatjuk, ma sincs jobb módszerünk a járványok és a fertőzések megállítására, mint amit Semmelweis javasolt: a tisztaság és a hatásos fertőtlenítés.
A második alcím utolsó szava: Életregénye. Elképzelni sem lehet hálásabb, fordulatosabb életrajzot egy író regénye témájának, mint Semmelweis élettörténete: A meg nem értett zseni, az igazában teljesen biztos feltaláló egy életen át tartó szélmalomharca. Természetesen Semmelweis nem volt ‒ hogy finoman fogalmazzak ‒ egyszerű személyiség, élete végén idegein már nem tudott mindig uralkodni. Számtalanszor furcsán viselkedett, zsenialitása túlfinomult, túlérzékeny idegrendszerrel párosult.
De az mégiscsak igazi tragédiája sorsának, hogy felesége egy bécsi kirándulást ígérve és megtévesztve szállítja be Semmelweiset a döblingi elmegyógyintézetbe. A szörnyű helyzetet rögtön felismerő és dührohamot kapó Semmelweist hat elmeápoló fogta le. Megverték, s napokig lekötözve tartották. Eközben tényleg sérüléseket szenvedett, és a sebek befertőződtek, s végül a vérmérgezés Semmelweis halálát okozta.
Holtában sem nyughatott, sírját háromszor nyitották fel különböző ürügyekkel.
Az utókor nem felejti, munkásságát időről időre méltatják. Tudománytörténészek tevékenységét és hatását vizsgálják, kutatják. A 25 éve elhunyt Antall József miniszterelnök úr is több közleményt írt Semmelweis Ignácról, pl. írt egy tanulmányt Semmelweis Ignác tabáni szülőháza és utolsó pesti lakhelye címmel.
Németh László négyfelvonásos drámát írt róla Az írás ördöge címmel, melyet Szegeden mutattak be 1970-ben. Ugyanő esszét szentelt személyiségének. A nagy orvos nevét viseli 1969 óta Budapesten az orvosi egyetem. Szülőházában ‒ halálának századik évfordulóján ‒ 1965-ben megnyílt a nevét viselő Orvostörténeti Múzeum.
Stróbl Alajos szobrász 1906-ban alkotott egész alakos szobra eredetileg Budapesten az Erzsébet téren, ma a Gyulai Pál utcában áll, a Rókus Kórház közelében. Ezen kívül több mint tíz mellszobra áll köztéren.
Életéről számtalan regény készült. Talán a legalaposabb feldolgozás Benedek Istvánnak a Semmelweis és kora című 1973-ban megjelent műve. De ifjúsági könyvet írt életéről Száva István is. Kalandos életéről a világon közel egy tucat játékfilm készült, emlékezetes az 1952-ben forgatott, és ma is oykor-olykor játszott Bán Frigyes által rendezett alkotás. A film főszereplője: Apáthy Imre volt.
A most bemutatott könyv 1924-ben először németül jelent meg J. F. Lehmanns Verlag kiadásában. Szerzője Theo Malade müncheni orvos-író [élt 1869-1944]. A német regényre a hazai sajtó is felfigyelt, többek között a Századok c. folyóirat is recenzálta [1925-26. 67. oldal]. Magyarul Novák Rudolf és Társa Kiadónál 1933-ban látott napvilágot Várady Sándor fordításában. A korabeli sajtóban, számos elismerő ismertetést olvashatunk a regényről pl. a Katolikus Szemlében [47. szám, 1933.], az Orvosi Hetilapban [1932. december 76. évf. 48-52. sz.]. 1943-ban lefordították franciára is.
A regényes életrajz a TINTA Könyvkiadónál először 2006-ban jelent meg.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
A nap idézete Shakespeare-től:
Szívére nyelve mitsem...
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2019-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
Hírlevél

Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.
Feliratkozás

A feliratkozott címzettek között minden hónapban egy 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.
Eddigi nyertesek.
A Tinta Könyvkiadó sikerlistája
2020 - február
1.Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet
2.Magyar értelmező alapszótár diákoknak
3.(Ny)elvi kérdések
4.Helyesírási munkafüzet
5.Szólások és közmondások - Munkafüzet
6.A tulajdonnevek helyesírása
7.Szövegalkotási és szövegértési munkafüzet
8.(Ny)elvi kérdések
9.Szólások, közmondások eredete
10.Magyar szókincsbővítő diákszótár