Kálmán László, Trón Viktor , Varasdi Károly (szerkesztő): Lexikalista elméletek a nyelvészetben

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Kálmán László, Trón Viktor , Varasdi Károly: Lexikalista elméletek a nyelvészetben

376 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9639372293
2002

Bevezető (Kálmán László)	11

I. LEXIKAI FONOLÓGIA	13
Bevezetés (Rebrus Péter)	15
1. A fonológia modellezése végesállapotú eszközökkel (Dienes Péter)	17
1.1. Bevezetés	17
1.2. Automaták, transzducerek	22
1.3. A KIMMO formalizmus	30
1.4. Autoszegmentális reprezentáció	41
1.5. Összefoglalás	49
2. Lexikális fonológia (Bárkányi Zsuzsanna)	53
2.1. Bevezetés	53
2.2. Klasszikus generatív fonológia és lexikális fonológia	54
2.3. A posztlexikális szabályok jellemzői	57
2.3.1. A posztlexikális szabályok mindenen „végigsöpörnek”	57
2.3.2. A posztlexikális szabyálok kivétel nélküliek	57
2.3.3. A posztlexikális szabályok alkalmazása nem ciklikus	58
2.3.4. Új szegmentumok létrehozása	58
2.3.5. A posztlexikális szabályok alkalmazódhatnak nem levezetett alakokra	59
2.4. Lexikális szabályok	59
2.4.1. A modell	60
2.4.2. Levezetett környezet	61
2.4.3. A szigorú ciklus elve	62
2.4.4. Az egyébként-elv	65
2.4.5. Szerkezetőrzés	66
2.5. Elméleti előnyök	68
2.5.1. Zárójelezés	68
2.5.2. Jelöltségi feltételek és alulspecifikáltság	70
2.6. Problémák és lehetséges megoldások	71
2.6.1. Hurok	71
2.6.2. A szószint	71
2.7. Feladatok	73
2.7.1. Palatalizáció a magyarban	73
2.7.2. A h viselkedése a magyarban	74
2.7.3. Katalán nazális hasonulás	74
2.7.4. Diftongizáció a spanyolban	75
2.7.6. Szlovák példák a szabályrendezésre	76
3. Háromszintű fonológia (Lukács Ágnes)	79
3.1. Bevezető	79
3.2. Deklaratív fonológia	80
3.3. Miért éppen három szint?	82
3.4. Példák	87
3.4.1. A kanadai angol nyelvjárási változatai	87
3.4.2. Izlandi	89
3.4.3. Iteratív rövidülés	95
3.5. Befejezés	97
4. HPSG fonológia (Novák Attila)	99
4.1. Bevezetés	99
4.2. A HPSG elméleti kerete	100
4.3. Két lehetséges fonológiai reprezentáció	101
4.3.1. A végesállapotú fonológia	101
4.3.2. A list típuson alapuló megoldás	102
4.3.3. Prozódiai típushierarchia	104
4.3.4. Prozódiai szerkezet	106
4.4. Morfológia és lexikon	106
4.4.1. Morfológiailag összetett szerkezetek	107
4.5. Példák	109
4.5.1. A sierra miwok templatikus morfológiája	109
4.5.1.1. Az adatok	109
4.5.1.2. Elemzés	110
4.5.2. A schwa a franciában	112
4.5.2.1. Az adatok	112
4.5.2.2. Elemzés	113
4.6. Német deklaratív szótagolás	116
4.6.1. Az adatok	117
4.6.2. Elemzés	120
4.6.2.1. A szegmentumok ábrázolása	120
4.6.2.2. A szonoritási hierarchia	122
4.6.2.3. A szótagolási algoritmus	122
4.6.2.4. A szótaghosszra vonatkozó feltételek	124
4.6.2.5. Fonotaktika	125
4.6.2.6. A szótagolási tartomány	125
4.6.2.7. Aritmetikai megszorítások és fonetikai interpretáció	125
4.6.3. Szótagszerkezet-függő fonológiai folyamatok	126
4.7. Összefoglalás

II. MONDATTAN	129
Bevezetés (Kálmán László)	131
5. A lexikon az LGF-ben (Eszes Boldizsár)	133
5.1. Bevezetés	133
5.2. Az LGF rendszerének vázlata	134
5.2.1. Általános jellemzés	134
5.2.2. A c- és f-struktúrák	136
5.3. A lexikon szerkezete	139
5.3.1. Lexikai tételek	139
5.3.2.Argumentum-szerkezet és mondattan	143
5.3.3. Példák	145
5.3.4. Passziválás és lexikai szabályok	147
5.3.5. Kontroll-szerkezetek	150
5.4. Lexikai leképezési elmélet	154
5.4.1. Alulspecifikált szótári reprezentációk	154
5.4.2. Unakkuzatív igék	158
6. HPSG (Trón Viktor)	161
6.1. A szelekció és a mondattani viszonyok	162
6.1.1. A HPSG nyelvelmélete és formalizmusa	162
6.1.2. Jegystruktúrák a HPSG-ben	164
6.1.3. Lexikai szabályok	166
6.1.4. Szubkategorizáció	167
6.1.5. A fázisstruktúra elvei	170
6.1.5.1. Az összetevős szerkezet ábrázolása	170
6.1.5.2. A fejjegyelv	172
6.1.5.3. A szubkategorizációs elv	173
6.1.5.4. A közvetlen összetevős elv	174
6.1.5.5. A szemantikaelv	176
6.2. Új irányok a HPSG-ben	178
6.2.1. Valencia	179
6.2.2. Valencia és argumentumstruktúra	181
6.2.3. Argumentumszerkezet, valencia és általános függőség	182
6.3. Vonzatkeretek	183
6.3.1. Telítetlen vonzatok	183
6.3.2. Passzív szerkezet	187
6.3.2.1. Passzív vonzatkeret	188
6.3.2.2. Analitikus passzív	190
6.3.3. Vonzatöröklés	192
7. Kormányzás és kötés elmélet (Dudás Kálmán)	195
7.1. Az elvek és paraméterek (kormány és kötés) elmélet	195
7.1.1. Univerzális grammatika	195
7.1.2. Modularitás	198
7.1.3. Szemantikai és kategoriális szelekció	200
7.1.4. Tematikus szerepek	206
7.1.5. Argumentumstruktúra és a szintaktikai struktúrák	211
7.1.5.1. Pozíciók, LRS, transzformációk	211
7.1.5.2. A denominális igeosztályok áttekintése	214
7.1.5.3. Az LRS reprezentáció tulajdonságainak általánosítása	222
7.2. A minimalista program 1995-ös verziója	225
7.2.1. A minimalista program általában	225
7.2.2. A lexikon tartalma	227
7.2.3. Kódolási eszközök	229
8. Argumentumstruktúra a konstrukciós nyelvtanban (Rádai Gábor)	231
8.1. Bevezetés	231
8.2. Konstrukciók	231
8.3. Argumentumstruktúra	235
8.3.1. Problémák	235
8.3.2. Konstrukciós nyelvtan és a vonzatok	238
8.4. Az „okozott mozgás” konstrukció	243
8.4.1. Az alapeset	243
8.4.2. A kapcsok típusai	246
8.5. Befejezés	250

III. LEXIKÁLIS SZEMANTIKA	251
Bevezetés (Kálmán László)	253
9. Konceptuális reprezentációk a lexikonban (Varasdi Károly)	255
9.1. Bevezetés	255
9.2. A szemantika két paradigmája	255
9.2.1. A modellelméleti szemantika	255
9.2.2. Kognitív szemantika	257
9.3. Jackendoff konceptuális szemantikája	258
9.3.1. Reprezentációs modularitás	258
9.3.2. Lexikális dekompozíció	258
9.3.3. Konceptuális struktúrák	259
9.3.4. A Konceptuális struktúrák ontológiája	260
9.3.5. További részletek	263
9.3.6. A függvény–argumentum-struktúra további kidolgozása	264
9.3.7. A lexikai egységek felépítése	267
9.3.7.1. Példák	269
9.3.8. A tematikus szerepek	270
9.3.9. Az akció-tengely	271
9.4. Befejezés	274
10. Többértelmű vagyok homályos (Novák Attila)	277
10.1. Bevezetés	277
10.2. Többértelműségi tesztek	277
10.2.1. Egy alapvető teszt	277
10.2.2. A kevert olvasatok hiánya	278
10.2.3. Zeugma	279
10.3. Hogyan működnek a tesztek?	280
10.3.1. A különálló lexikai tételek esete	280
10.3.2. A konstrukciós poliszémia esete	282
10.4. A pragmatikai okoskodás	283
10.4.1. Retorikai relációk	284
10.4.2. Az értelmezési feltétel és a gyenge koherencia	284
10.5. Amit a tesztek működéséről még tudni kell	285
10.5.1. A konstrukciós poliszémia egy másik esete	285
10.5.2. Az inkrementális feldolgozás	286
10.5.3. Zeugma és a kevert olvasatok hiánya szóismétlés esetén	287
10.6. Összefoglalás	287
11. Metonímia (Trón Viktor)	291
11.1. Bevezetés	291
11.2. Logikai metonímia mint konstrukciós többértelműség	292
11.2.1. Logikai metonímia és a lexikon	292
11.2.2. A metonímia nem igei többértelműség	293
11.2.3. A metonímia nem főnévi többértelműség	294
11.3. A generatív lexikon és a metonímia	295
11.3.1. Lexikai dekompozíció	295
11.3.2. A generatív lexikon elmélete	296
11.3.3. Qualia-szerkezet	297
11.3.3.1. A metonimikus értelmezés dimenziói	297
11.3.4. A szemantikai összerakás módjai	299
11.4. Mennyire produktív a típuskikényszerítés?	300
11.4.1. Qualia-szerkezet és szelekció	300
11.4.2. Lexikalizált jelentésösszerakási módok	302
11.4.2.1. Az elfelejt ige	302
11.4.2.2. Üres igék	304
11.4.2.3. Jelzős szerkezetek	305
11.5. Referenciaátvitel	306
11.6. Konstrukciós többértelműség és az áthidalás	311
12. Lexikai dekompozíciós nyelvtanok (Rádai Gábor)	313
12.1. Bevezetés	313
12.2. Lexikai dekompozíció	314
12.3. Szemantikai forma	316
12.4. Argumentum-struktúra	320
12.5. Képzett kauzatívok	323
12.6. Rezultatívok	327
12.7. Befejezés	329

FÜGGELÉK	331
A. Attribútum–érték struktúrák (Trón Viktor)	333
A.1. Attribútum–érték struktúrák	333
A.2. Deskripciók nyelve	335
A.2.1. A deskripciónyelv szintaxisa	335
A.2.2. A deskripciónyelv szemantikája	337
A.3. Az attribútum–érték struktúrák kódolása	339
A.4. Az ASV nyelv kiterjesztései	341
A.4.1. Listák	341
A.4.2. Halmazok	343
A.4.3. Lexikai szabályok	343
A.5. Feladatok	343
B. Matematikai eszközök (Dienes Péter)	345
B.1. Definíciók	345
B.2. Kaplan és Kay (1994)	349
Tárgymutató	357
Irodalomjegyzék	365

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XIII. tagja.