| Bevezetés | 9 |
| |
| 1. A MAGYAR EGYSZERŰ MONDAT FAJTÁI | 10 |
| 1.1. Bevezetés | 10 |
| 1.2. A beszédértékek | 13 |
| 1.2.1. Csupa kiemelés | 13 |
| 1.2.2. Egyes elemek kiemelése | 14 |
| 1.2.3. A mondat igazságának kiemelése | 16 |
| 1.3. A magyar mondatok felépítése | 19 |
| 1.3.1. A legegyszerűbb mondatok | 19 |
| 1.3.2. A topik | 21 |
| 1.4. A ragozott ige mögötti összetevők | 23 |
| |
| 2. A TOPIK ÉS A KONTRASZTÍV TOPIK | 24 |
| 2.1. Topik és komment | 24 |
| 2.1.1. A topik és a komment elhatárolása | 24 |
| 2.1.2. Egy prozódiai alapú teszt | 25 |
| 2.1.3. Van-e univerzális prozódiai teszt? | 30 |
| 2.1.4. A mondathatározók elhelyezkedésén alapuló teszt | 32 |
| 2.1.5. A kontrasztív topikra jellemző módosítók | 35 |
| 2.2. A topikokról általában | 35 |
| 2.3. Kontrasztív topik | 37 |
| 2.3.1. Pozíció és intonáció | 37 |
| 2.3.2. A kontrasztív topik „asszociáltja” | 40 |
| 2.3.3. Tesztek | 41 |
| 2.3.4. Interpretáció | 42 |
| 2.3.5. A kontrasztív topik által bevezetett implikatúra | 43 |
| 2.4. Hatókör | 45 |
| 2.4.1. A hatókör fogalma | 45 |
| 2.4.2. Hatóköri viszonyok a kontrasztív topikos mondatokban | 47 |
| 2.4.3. Kollektív és disztributív olvasat | 52 |
| 2.4.4. Adverbiális kvantorok a kontrasztív topikban | 52 |
| 2.4.5. A kontrasztív topik implikatúra és az igemód | 53 |
| |
| 3. IGEVIVŐK | 54 |
| 3.1. Az igevivő fogalma | 54 |
| 3.2. Az igevivők fajtái | 55 |
| 3.2.1. Az igekötők | 55 |
| 3.2.2. Lexikális igevivő-kijelölés | 55 |
| 3.2.3. Másodlagos predikátumok | 59 |
| 3.2.4. Névelő és kvantor nélküli (puszta) névszói csoportok | 61 |
| 3.2.5. Nem monoton növekvő kvantorok | 63 |
| 3.2.6. A „negatív értelmű” határozók | 65 |
| 3.2.7. Névelőt tartalmazó névszói csoportok | 66 |
| 3.3. Az initívusz | 67 |
| 3.4. A fókusz | 69 |
| 3.5. A hangsúlytalan csak | 72 |
| 3.6. A vala- és a né- | 73 |
| 3.7. A bár-/akár- ... is szerkezet | 74 |
| 3.8. A kérdőszavak | 74 |
| |
| 4. A KOMMENTELŐZMÉNYEK | 76 |
| 4.1. Bevezetés | 76 |
| 4.2. Az IS pozíció | 77 |
| 4.3. A MINDEN mező | 78 |
| 4.4. A kommentelőzmények és a tagadás | 81 |
| 4.5. A SOK pozíció | 83 |
| 4.6. A sok jelentései és eloszlása | 87 |
| 4.7. A kommentelőzmények disztributivitása | 89 |
| 4.8. A topikban álló kvantorok disztributivitása | 91 |
| |
| 5. A HATÓKÖR FELSZÍNI EGYÉRTELMŰSÍTÉSE | 92 |
| 5.1. Bevezetés | 92 |
| 5.2. Ahol az elv teljesül | 92 |
| 5.2.1. Az ige előtti kommentszakaszon | 92 |
| 5.2.2. A topikban és a kommentben lévő elemek között | 93 |
| 5.2.3. Az ige előtt és az ige mögött álló elemek között | 93 |
| 5.3. Ahol az elv nem teljesül | 94 |
| 5.3.1. Az ige mögötti elemek között | 94 |
| 5.3.2. Az ige mögötti irtóhangsúlyos összetevők | 94 |
| 5.3.3. A kontrasztív topikban álló elemek | 95 |
| 5.3.4. A topikon belüli hatóköri viszonyok | 96 |
| |
| 6. KÉRDÉSEK | 98 |
| 6.1. A kérdések főbb típusai | 99 |
| 6.1.1. Eldöntendő kérdés és kiegészítendő kérdés | 99 |
| 6.1.2. Az eldöntendő kérdés | 100 |
| 6.1.3. A választó kérdés | 101 |
| 6.1.4. A nem és az eldöntendő kérdés | 101 |
| 6.1.5. Beágyazott eldöntendő kérdések | 102 |
| 6.1.6. Kiegészítendő kérdés | 104 |
| 6.2. Kérdő, vonatkozó és felkiáltó kifejezések | 106 |
| 6.2.1. Egyszerű kérdő kifejezések | 106 |
| 6.2.2. A birtokos szerkezet kérdésekben | 109 |
| 6.2.3. Két csoda | 110 |
| 6.3. A kiegészítendő kérdések mondattana | 112 |
| 6.3.1. A kérdőszó helye | 112 |
| 6.3.2. Lokalitás | 113 |
| 6.3.3. „Pied-piping” | 115 |
| 6.3.4. Névszói állítmány és kérdések | 115 |
| 6.4. Több kérdő kifejezést tartalmazó kérdések | 120 |
| 6.4.1. Álkérdőszós kérdések | 120 |
| 6.4.2. Többszörös kérdés | 122 |
| 6.4.3. Mellérendelő kérdés | 124 |
| 6.5. További kérdőmondati szerkezetek | 128 |
| 6.5.1. Visszakérdezések | 128 |
| 6.5.2. Nem fókuszos kérdések | 130 |
| 6.5.3. További speciális kérdőmondati konstrukciók | 131 |
| |
| 7. KÉRDŐSZAVAS FELKIÁLTÓ MONDATOK | 136 |
| 7.1. Kérdések és kérdőszavas felkiáltások | 136 |
| 7.2. A nem és a minden | 139 |
| 7.3. Több kérdő kifejezést tartalmazó felkiáltások | 140 |
| |
| 8. VONATKOZÓ MELLÉKMONDATOK | 142 |
| 8.1. A vonatkozó mellékmondatok mondattana | 142 |
| 8.2. A vonatkoztatás célpontja | 145 |
| 8.3. Nem korlátozó vonatkoztatás | 146 |
| 8.4. Korlátozó vonatkoztatás és névmások | 149 |
| 8.4.1. Névmások | 149 |
| 8.4.2. A fej elhagyása | 151 |
| 8.4.3. Az olyan névmás | 154 |
| 8.4.4. A mint kötőszó | 155 |
| 8.5. Egyéb vonatkozó mellékmondati konstrukciók | 157 |
| 8.5.1. A csak | 157 |
| 8.5.2. Az az, ami szerkezet | 157 |
| |
| 9. A HOGY KÖTŐSZÓS MELLÉKMONDAT | 159 |
| 9.1. Utalószók és a mellékmondat szerepe | 159 |
| 9.2. Mondatbővítményt váró predikátumok | 161 |
| 9.2.1. Beágyazott kérdés | 161 |
| 9.2.2. Csak kijelentő mondatokat alárendelő régensek | 164 |
| 9.2.3. Feltételes módú mellékmondat | 165 |
| 9.2.4. Felszólító módú mellékmondat | 167 |
| 9.3. A mellékmondat bevezetői és a névmások | 168 |
| 9.3.1. Névmási utalószavak | 169 |
| 9.3.2. Utalószó nélküli mellékmondatok | 170 |
| 9.3.3. Az úgy utalószó | 171 |
| 9.3.4. Személyes névmási utalószavak | 173 |
| 9.3.5. A névmás elhagyása | 174 |
| 9.3.6. A hogy elhagyása | 176 |
| 9.4. Speciális hogy kötőszós konstrukciók | 179 |
| |
| 10.ELLIPSZIS | 180 |
| 10.1. Az ellipszis terminus használata | 180 |
| 10.2. Az előreható ellipszis | 181 |
| 10.2.1. Előreható ellipszis irtóhangsúly után | 181 |
| 10.2.2. Igeicsoport-ellipszis irtóhangsúly nélkül | 183 |
| 10.3. A hátraható ellipszis | 184 |
| 10.3.1. Hátraható ellipszis irtóhangsúly után | 184 |
| |
| Tárgymutató | 188 |
|