| Előszó | 7 |
| |
| 1. BEVEZETÉS | 9 |
| 1.1. Egy kis történelem | 9 |
| 1.1.1. Chomsky és a generatív nyelvtan | 9 |
| 1.1.2. Megszorításalapú elméletek | 14 |
| 1.2. A fejközpontú frázisstruktúra-nyelvtan | 19 |
| 1.2.1. A HPSG eredete | 19 |
| 1.2.2. Milyen egy lexikalista nyelvtan? | 20 |
| 1.2.3. A HPSG öröksége | 21 |
| 1.3. A HPSG alapjai | 22 |
| 1.3.1. Nyelvtani formalizmus és nyelvtani ontológia | 22 |
| 1.3.2. A jel struktúrája | 26 |
| 1.3.3. Szavak ábrázolása | 28 |
| |
| 2. A HIERARCHIKUS LEXIKON | 31 |
| 2.1. Szófajok | 31 |
| 2.2. Argumentumszerkezet és valenciajegyek | 34 |
| 2.2.1. A valenciajegyek szétválasztása | 36 |
| 2.2.2. Argumentumszerkezet | 38 |
| 2.2.3. Argumentumszerkezeti sémák, szófajok és többszörös öröklődés | 39 |
| 2.3. Jelentések | 42 |
| 2.3.1. Szemantikai objektumok | 42 |
| 2.3.2. Nominális objektumok | 44 |
| 2.3.3. Az argumentumszerkezet és a jelentés kapcsolata | 48 |
| 2.4. Kategóriák reprezentációja a lexikonban | 53 |
| |
| 3. ÖSSZETETT KIFEJEZÉSEK | 59 |
| 3.1. Frázisstruktúra a hagyományos HPSG-ben | 59 |
| 3.1.1. Az összevetős szerkezet ábrázolása | 59 |
| 3.1.2. A frázisstruktúra elvei | 62 |
| 3.1.3. Valenciajegyek és frázisstruktúra | 69 |
| 3.2. Fráziskonstrukciók tipológiája | 74 |
| 3.2.1. A fejség dimenziója | 75 |
| 3.2.2. A mondatság dimenziója | 79 |
| |
| 4. TAGADÁS, SEGÉDIGÉK, INVERZIÓ | 83 |
| 4.1. Tagadás | 83 |
| 4.1.1. Összetevő tagadása | 83 |
| 4.1.2. Mondattagadás | 87 |
| 4.1.3. VP-ellipszis | 90 |
| 4.2. Segédigék | 92 |
| 4.2.1. Tagadás és modalitás hatóköri viszonyai | 92 |
| 4.2.2. Segédige-összevonás | 94 |
| 4.2.3. Az angol segédigék kezelése | 95 |
| 4.3. Inverzió | 98 |
| 4.3.1. Inverzió és idioszinkráziák | 98 |
| 4.3.2. Inverzió és frázisstruktúra | 100 |
| |
| 5. VONZATKERETEK | 104 |
| 5.1. Telítetlen vonzatok | 104 |
| 5.1.1. Emelés | 104 |
| 5.1.2. Kontrollszerkezetek | 106 |
| 5.1.3. Vonzatöröklés | 109 |
| 5.2. Alternatív vonzatkeretek | 113 |
| 5.2.1. Passzív szerkezete | 113 |
| 5.2.2. Szabad bővítmények mint argumentumok | 117 |
| 5.2.3. Az argumentumszerkezet és a grammatikai funkciók disszociációi | 121 |
| 5.3. Komplex predikátumok és lexikai integritás | 123 |
| 5.3.1. Klitikumok az újlatin nyelvekben | 123 |
| 5.3.2. A klitikumok névmási toldalékok | 125 |
| 5.3.3. Névmási affixáció lexikai szabályokkal | 126 |
| 5.3.4. Többdimenziós morfológia | 127 |
| 5.3.5. Az argumentumkifejeződés két fajtája | 128 |
| 5.3.6. Klitikummozgatás és komplex predikátumok | 130 |
| 5.3.7. Opcionális vonzatemelés: újrarendeződő igék az olaszban | 134 |
| |
| 6. TÁVOLI FÜGGŐSÉGEK | 138 |
| 6.1. Távoli függőség és nyomok | 138 |
| 6.1.1. Nyomok | 139 |
| 6.1.2. A nemlokális vonzatigények perkolációja | 142 |
| 6.1.3. A nemlokális vonzatigény lekötése | 145 |
| 6.2. A távoli függőségek kezelése a lexikonban | 145 |
| 6.2.1. Hangtalan jelek nincsenek | 146 |
| 6.2.2. Távoli függőségek bevezetése lexikai szabályokkal | 148 |
| 6.3. Távoli függőségek egységes elmélete | 149 |
| 6.3.1. A nemlokális vonzatigény perkolációja | 149 |
| 6.3.2. A nemlokális függőségek bevezetése | 153 |
| |
| Irodalomjegyzék | 159 |
| Tárgymutató | 170 |
| Jegyek és típusok jegyzéke | 175 |
| Szakkifejezések fordítása (magyar–angol) | 177 |
| Szakkifejezések fordítása (angol–magyar) | 180 |