| ELŐSZÓ | 9 |
| |
| I. SZÖVEGELMÉLET, SZÖVEGTÍPUS-ELMÉLET |
| PETŐFI S. JÁNOS |
| A verbális szövegek (mint komplex jelek) szemiotikai-textológiai tipológiájának néhány aspektusa | 13 |
| BÉKÉSI IMRE |
| Egy szókapcsolat jelentésszerkezeti háttere. De hiába, mert | 18 |
| KOCSÁNY PIROSKA |
| Szükség van-e új szövegfogalomra? Egy pályázati kiírás tanulságai | 27 |
| SZATHMÁRI ISTVÁN |
| Stilisztika és szövegtan: szövegstilisztika? | 37 |
| TOLCSVAI NAGY GÁBOR |
| Topik és szövegtípus | 41 |
| TÁTRAI SZILÁRD |
| Narratív távolság – lírai közvetlenség | 49 |
| ORSZÁGH JUDIT |
| Alternatív funkcionalitás a szövegtanban: a fenomenológiai leírás lehetősége | 56 |
| DOBI EDIT |
| A szövegjelentés vizsgálatához formális alapon – a szövegtipológia jegyében | 64 |
| TAKÁCS SZILVIA |
| Szövegműveletek és irodalmi interpretáció | 72 |
| BALÁZS GÉZA |
| Gondolkodási formák, gondolatalakzatok, szövegalaptípusok. A szövegtípusok antropológiai jellegű megközelítései | 79 |
| KISS SÁNDOR |
| Szövegtípus és határjegy | 89 |
| CSŰRY ISTVÁN |
| Léteznek-e szövegtípusok? | 94 |
| SKUTTA FRANCISKA |
| Kommunikációs modell és szövegtípus | 101 |
| |
| II. EGYES SZÖVEGTÍPUSOK NYELVI KÉRDÉSEI |
| ANDOK MÓNIKA |
| A hír mint szövegtípus történeti alakulása | 113 |
| JOBST ÁGNES |
| Szövegtipológiai szempontok a sajtóműfajok leírásában. A kommentárformák szövegtani sajátosságai | 126 |
| JAKUSNÉ HARNOS ÉVA |
| A figyelem irányításának eszközei a hírszövegek szerkezetében | 135 |
| KABÁN ANNAMÁRIA |
| Szövegtípus és műveleti szerkezet | 141 |
| NAGY L. JÁNOS |
| A szövegritmus tipológiai lehetőségeiről | 148 |
| CS. JÓNÁS ERZSÉBET |
| A funkcionális stilisztika eszközei és a dialógus szövegszerkezete a műfordításban | 154 |
| RADA ROBERTA |
| Szövegminták keveredése mindennapi szövegekben | 164 |
| KALÓ ZSUZSA – RÁCZ JÓZSEF |
| Droghasználókkal készített interjúk szövegtipológiai elemzése az ágencia szempontjából | 175 |
| |
| III. NYELVTAN ÉS SZÖVEGTÍPUS |
| EŐRY VILMA |
| Az időgrammatika és a szövegidő: az idő-határozószók a szövegben | 185 |
| IMRÉNYI ANDRÁS |
| Az idealizáció határai a mondattani modellekben | 192 |
| KUGLER NÓRA |
| A talán és az esetleg módosítószók funkciói írott és beszélt szövegekben | 202 |
| LACZKÓ KRISZTINA |
| Deixis a virtuális térben | 212 |
| DÖMÖTÖR ADRIENNE |
| „...hogy úgy mondjam (vagy nem tudom, hogy)” | 221 |
| KUBÍNYI KATA |
| A magyar morfoszintaxis és a párbeszéd grammatikája. Mikor implicit és mikor explicit az 1-2. személyű tárgy a magyarban? | 231 |
| WÉBER KATALIN |
| A magyar nyelvelsajátítás mint ősszöveg | 241 |
| |
| IV. TÖRTÉNETI SZÖVEGTIPOLÓGIA |
| HAADER LEA |
| A mellékmondatfajták és a szövegtípusok viszonyáról | 251 |
| CSONTOS NÓRA |
| Reprezentáció a drámában. Az ún. szerzői utasítás funkciójának pragmatikai megközelítése a dráma mint szövegben | 260 |
| KUNA ÁGNES |
| Az orvosi recept mint szövegtípus a 16. századtól napjainkig | 270 |
| BAKONYI DÓRA |
| A tagmondatok kapcsolódási formái egy ómagyar kori szövegtípusban: a legendában | 279 |
támogatta.