Leírás Tartalomjegyzék Előszó A könyvről írták

Székely Gábor: Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Székely Gábor: Egy sajátos nyelvi jelenség, a fokozás

144 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9789637094668
2007

ELŐSZÓ	9


1. fejezet. MEGJEGYZÉSEK A FOKOZÁS LEÍRÁSÁNAK PROBLEMATIKUS KÉRDÉSEIHEZ	11

1. A fokozás fogalmának definiálása	11
2. A fokozás fogalmának kiterjesztése. Fokozható és nem fokozható
szavak	12
3. A fokozás változatai (terminológiai kérdések)	15
4. A fokozás leírásával kapcsolatos módszertani kérdések	17
5. A fokozás leírásának lexikográfiai eszközei	18


2. fejezet: A NEM ÖSSZEHASONLÍTÓ FOKOZÁS	19

1. A nem összehasonlító fokozás analitikus változata: a lexikai fokozás	19
1.1. A nem összehasonlító fokozás fogalma, kifejezése szintaktikai
eszközökkel	19
1.2. A nem összehasonlító fokozás kifejezése szintaktikai eszközökkel
a német, az angol és az orosz nyelvben	24
1.3. Összefüggések a fokozó értelmű mondatok és a fokozó értelmű
szókapcsolatok között	29
1.4. A nem összehasonlító fokozás kifejezése lexikai eszközökkel	30
1.4.1. A lexikai fokozás fogalma	30
1.4.2. A fokozó elemek	30
1.4.2.1. Szemantikai jellemzők	30
1.4.2.2. Morfológiai-szintaktikai jellemzők	33
1.4.2.3. A fokozó elemek jellemzői a magyar nyelvben	34
1.4.2.4. Rokon értelmű szavak-e a fokozó elemek?	34
1.4.3. A kulcsszók	35
1.4.4. A fokozó értelmű szókapcsolatok alkotásának „mechanizmusa”	39
1.4.5. A fokozó értelmű szókapcsolatok szemantikai osztályozásának
lehetőségei; további szabályszerűségek	47
1.5. A nem összehasonlító fokozás szintetikus változata	54
1.5.1. A fokozó értelem kifejezése szinonimákkal	54
1.5.2. A fokozó értelem kifejezése frazeológiai egységekkel	55
1.5.3. A fokozó értelem kifejezése elő- és utóképzős szavakkal	56
1.5.4. A fokozó értelem kifejezése szóösszetételekkel	56
1.5.5. A nem összehasonlító fokozás szintetikus változatai és
a szinonimitás viszonya	57
1.6. A világ nyelvi képe a fokozó értelmű szókapcsolatokban	57
1.7. A lexikai fokozás kifejezésének eszközei a német, az angol, és
az orosz nyelvben magyar aspektusból	60
1.7.1. Fokozó értelmű szókapcsolatok a német, az angol és az orosz
nyelvben	60
1.7.2. Ekvivalencia és non-ekvivalencia	61
1.7.3. A nyelvi kép	63
1.7.4. A gondolkodás eltérő és hasonló vonásai a négy vizsgált nyelv
hordozóinak körében	65


3. fejezet: A NEM ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRSÉKLÉS	67

1. A nem összehasonlító mérséklés fogalma	67
2. A mérséklés leírásának kritikája	68
3. A nem összehasonlító mérséklés eszközrendszere a magyar nyelvben	69
3.1. A nem összehasonlító mérséklés kifejezése szintaktikai
eszközökkel	69
3.2. A nem összehasonlító mérséklés kifejezése lexikális eszközökkel	70
3.2.1. A kulcsszók	70
3.2.2. A mérséklő elemek	71
3.2.3. A mérséklő értelmű szókapcsolatok	72
3.3. A nem összehasonlító mérséklés kifejezésének szintetikus
változatai	74
3.4. A mérséklés kifejezésének mechanizmusa	75
4. A nem összehasonlító mérséklés a német, az angol és az orosz
nyelvben; hasonló és eltérő vonások a magyar nyelvhez viszonyítva	79
4.1. Vizsgálati szempontok	79
4.2. Valóban szegényesebb a mérséklés eszközrendszere a fokozás
eszközrendszerénél?	79
4.3. Az általános ekvivalensek	81
4.4. Motiváció és metaforizáció; a mérséklő értelmű szókapcsolatok
alkotásának vizsgálata a különböző nyelvekben	82
4.5. A fokozatosság kérdése	83


4. fejezet. FOKOZHATÓ-E A TAGADÁS?	85

1. Antonímia és tagadás	85
2. A van és a nincs ige „fokozása”	87
3. A kettős tagadás	90
4. Azonosság, hasonlóság, másság, erős tagadás	91
5. Az erős tagadás	92


5. fejezet. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ FOKOZÁS ÉS MÉRSÉKLÉS	94

1. Az összehasonlító fokozás és mérséklés fogalma	94
2. Az összehasonlító fokozás	98
2.1. Az igék jelentésének összehasonlító fokozása	99
2.1.1. Az alapfok – középfok reláció	99
2.1.2. A fokozó elemek	101
2.2. A főnevek jelentésének összehasonlító fokozása	102
2.2.1. Az alapfok – középfok reláció	102
2.2.2. A fokozó elemek	102
2.3. A melléknevek összehasonlító fokozása	103
2.3.1. További megjegyzések a melléknévfokozás leírásával
kapcsolatban	103
2.3.2. A melléknévfokozás	105
2.3.2.1. A melléknévfokozás, valamint az alap- és középfok reláció
fogalmának definiálása	105
2.3.2.2. A kulcsszók és a fokozó elemek	106
2.3.2.3. A melléknévfokozás jelentősége a fokozás rendszerén belül	107
2.3.2.4. A melléknévi igenevek összehasonlító fokozása	108
2.4. A számnevek összehasonlító fokozása	108
2.5. A határozószók összehasonlító fokozása	109
3. Az összehasonlító mérséklés	110
3.1. Az összehasonlító mérséklés viszonya az összehasonlító és a nem
összehasonlító fokozáshoz valamint a nem összehasonlító
mérsékléshez	110
3.2. Kulcsszók és mérséklő elemek; összehasonlító mérséklést kifejező
szókapcsolatok	111
4. Az összehasonlító fokozás és mérséklés a német, angol és az orosz
nyelvben; egybevetés a magyar nyelvvel	112
4.1. Az utalószó – kulcsszó – kötőszó viszony	113
4.2. Az általános ekvivalensek, mint „kvázi antonímák”	114
4.3. Igék és főnevek. Az összehasonlító fokozás sajátosságai	115
4.4. Az összehasonlító mérséklés sajátosságai	116


6. fejezet. A FOKOZÁS TELJES MECHANIZMUSA ÉS LEÍRÁSÁNAK LEHETŐSÉGE LEXIKOGRÁFIAI ESZKÖZÖKKEL	117

1. A tárgyalandó témakörök kijelölése	117
2. A „továbbfokozás” és a „valódi” abszolút szuperlatívusz	117
2.1. A továbbfokozás	117
2.2. Az abszolút felsőfok	118
3. A fokozási modell	118
4. A fokozás és a mérséklés teljes mechanizmusa	119
5. A fokozás paradigmája	121
6. A fokozási szótár	121


ÖSSZEGZÉS	124


AZ IDÉZETT SZÉPIRODALMI ÉS PUBLICISZTIKAI MŰVEK JEGYZÉKE	126


IRODALOM	128


ZUSAMMENFASSUNG	135

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 66. tagja.