| Előszó | 9 |
| |
| 1. fejezet. A férfiak és a nők kommunikációs különbségeivel kapcsolatos vélekedések | 11 |
| 1.1. Mitikus gondolkodás a férfiról és a nőről | 11 |
| 1.2. Filozófiai gondolatok a férfiról és a nőről | 12 |
| 1.3. A férfi- és női nyelv mítosza | 13 |
| 1.4. A tudományos gondolkodás kezdetei a női-férfi nyelvhasználatról | 15 |
| 1.5. A női és férfi nyelvhasználattal foglalkozó gendernyelvészet önálló kutatási területként való kialakulása | 16 |
| 1.6. A gendernyelvészet intézményesülése | 17 |
| |
| 2. fejezet. Élettani különbségek a férfiak és a nők között és összefüggésük a nyelvhasználattal | 20 |
| 2.1. A biológiai és a társadalmi nem | 20 |
| 2.1.1. A biológiai nem | 20 |
| 2.1.1.1. A biológiai nem hatása az agyra | 21 |
| 2.1.2. A társadalmi nem | 22 |
| 2.2. A nők és a férfiak közötti különbségek | 23 |
| 2.2.1. Az észlelésben megmutatkozó különbségek | 23 |
| 2.2.2. Különbségek a – nyelvhasználattal közvetlenül nem összefüggő – viselkedésben | 23 |
| 2.2.3. A nyelvi képességekben megmutatkozó különbségek | 24 |
| 2.2.4. A különbségek kialakulása | 25 |
| |
| 3. fejezet. A hangzó beszéd eltérései férfi és női beszélőknél | 27 |
| 3.1. A beszédet meghatározó biológiai adottságok | 27 |
| 3.2. A beszéd hangzásában megragadható különbségek | 28 |
| 3.3. A szociális tanulás kínálta módosítási lehetőségek | 29 |
| 3.4. A beszédhangok rendszerében megmutatkozó nemi különbségek | 30 |
| 3.5. A munkaerőpiac és a különbözőképpen hangzó női és férfi beszéd | 31 |
| |
| 4. fejezet. A nyelvtani nem hatása a társadalmi nyelvhasználatra | 33 |
| 4.1. A nyelvtani nem és a természetes nem kifejeződése a nyelvekben | 33 |
| 4.1.1. Szóképzési lehetőségek a természetes nem kifejezésére | 35 |
| 4.1.2. A férfira és a nőre utaló morfémák rendszerbeli összefüggései | 37 |
| 4.2. A férfiak és a nők sajátos morfémahasználata | 37 |
| 4.2.1. A férfiakra és a nőkre utaló morfémák | 38 |
| 4.2.2. A férfiak és a nők morfémahasználatának eltérései | 38 |
| 4.3. Létrehozható-e nemileg semleges szöveg? | 39 |
| |
| 5. fejezet. Modalitásbeli és szintaktikai eltérések, valamint lexikai különbségek a két nem beszédében | 42 |
| 5.1. Modalitásbeli eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban | 42 |
| 5.1.1. Mellé- és alárendelő szintaktikai szerkezetek | 42 |
| 5.1.2. Visszakérdezések, feltételes módú igék, bizonytalankodások | 43 |
| 5.2. Lexikai eltérések a férfi és a női nyelvhasználatban | 44 |
| 5.2.1. Nyelvi előírások, tabuk a két nem nyelvhasználatában | 45 |
| 5.2.2. Az egyik nem által előnyben részesített szavak | 46 |
| 5.3. A nők és a férfiak normakövetése | 48 |
| 5.3.1. A nők mint az archaikus nyelvhasználat megőrzői | 48 |
| 5.3.2. A nők mint nyelvhasználati újítók | 49 |
| 5.3.3. A nők és a férfiak eltérő normakövetése | 50 |
| |
| 6. fejezet. A férfiak és a nők által együttesen és külön-külön használt szövegtípusok áttekintése | 53 |
| 6.1. A szövegfajták nemi alapú elosztása | 53 |
| 6.1.1. Kizárólagosság, tiltás és megengedés | 53 |
| 6.1.2. Nemi alapú szövegválasztás | 54 |
| 6.1.3. A humoros szövegek nemi megoszlása | 56 |
| 6.1.3.1. A humor a munkahelyen | 57 |
| 6.1.3.2. Nemileg különböző humor a nyilvánosság előtt | 57 |
| 6.2. Stílusok és regiszterek | 58 |
| 6.3. Hogyan szokunk rá, hogy férfiasan vagy nőiesen beszéljünk? | 59 |
| |
| 7. fejezet. A női és férfi, valamint a vegyes nemű csoportok társalgásának jellemző jegyei | 61 |
| 7.1. Vegyes nemű csoportok | 61 |
| 7.2. A női és a férfi csoportok beszélgetései | 63 |
| |
| 8. fejezet. Az udvariasság és a (nyelvi) agresszió a két nemnél | 65 |
| 8.1. A homlokzat és a vele kapcsolatos tevékenységek: az udvariasság és a (nyelvi) agresszió | 65 |
| 8.1.1. Társadalmanként eltérő udvariassági szokások | 66 |
| 8.2. A társadalmi normákra való szoktatás gyermekkorban | 67 |
| 8.2.1. A fiúk és a lányok eltérő szereprepertoárjának kialakítása a családban | 68 |
| 8.2.2. Nemi szerepre való felkészülés a gyermekek és a serdülők közösségeiben | 69 |
| |
| 9. fejezet. A nő és a férfi testi megjelenése a nyilvános térben | 73 |
| 9.1. A két nem megjelenése a nyilvános térben | 73 |
| 9.1.1. A női és férfi ruházkodás jelszerűsége | 74 |
| 9.1.2. A női és férfi test megjelenése | 75 |
| 9.2. A testbeszéd nemi különbségei | 76 |
| 9.3. Nem-verbális kommunikáció | 76 |
| 9.3.1. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikációban | 77 |
| 9.3.1.1. Fejtartás, mimika | 77 |
| 9.3.1.2. Gesztusok, testtartás, mozgás | 79 |
| 9.4. Nemi különbségek a nem-verbális kommunikáció értelmezésében | 80 |
| |
| 10. fejezet. A foglalkozások kommunikációigényének felértékelődése és ahogy a két nem alkalmazkodik hozzá | 83 |
| 10.1. A munkakörök kommunikációs igényének megváltozása | 83 |
| 10.1.1. A kizárólag kommunikációra épülő munkakörök | 84 |
| 10.1.2. A kommunikációs munkakörökhöz kapcsolódó követelmények | 85 |
| 10.1.3. Nemi megkülönböztetés a kommunikációs munkahelyeken | 86 |
| 10.2. Nemi különbségek a felsőoktatásban és a foglalkoztatás egyes szféráiban | 86 |
| 10.3. Nemi különbségek a munkahelyi hierarchiában | 88 |
| 10.4. A különbségtevés első lépése: a kapuőri helyzet | 89 |
| 10.5. A nemek szerinti megoszlás a politika szférájában | 90 |
| 10.5.1. A nemek aránya az érdekképviseleti szervekben | 91 |
| |
| 11. fejezet. A nő és a férfi helye a különböző társadalmakban és ennek nyelvi lenyomata | 93 |
| 11.1. A férfi és a nő: norma és eltérés | 93 |
| 11.1.1. A férfi és a nő eltérő névhasználata a magyar nyelvközösségben | 94 |
| 11.1.2. A két nem eltérő megszólítási formái a magyar nyelvközösségben | 95 |
| 11.2. A nemek közti diszkriminatív különbségtevés: a szexizmus | 95 |
| 11.2.1. A nyelvbe kódolt nyílt szexizmus | 97 |
| 11.2.2. A nyelvhasználatban megjelenő rejtett szexizmus: a sztereotípiák | 98 |
| 11.2.2.1. A férfiak és a nők eltérő megjelenítésében megmutatkozó szexizmus | 99 |
| 11.2.3. Nyelvkritika | 100 |
| 11.2.3.1. A nyelvi elemekre irányuló kritika | 100 |
| 11.2.3.2. A nyelvhasználatra irányuló kritika | 101 |
| |
| 12. fejezet. A különbségek magyarázatára alkalmas elméleti keretek: biologisztikus és szocializációs magyarázatok | 104 |
| 12.1. A társadalmi nemek elméleti keretei: biologisztikus és szocializációs magyarázatok | 104 |
| 12.1.1. A különbségek adottak, velünk születtek | 104 |
| 12.1.2. A különbségek létrejöttében a szociális tanulás játszik döntő szerepet | 104 |
| 12.1.3. A nemhez kötött különbségek nem előre adottak, hanem magában a cselekvésben, az interakcióban jönnek létre | 105 |
| 12.2. A két nem eltérő kommunikációjának modelljei | 105 |
| 12.2.1. A deficithipotézis | 105 |
| 12.2.2. A dominanciaelmélet | 106 |
| 12.2.2.1. A nyelvhasználat illesztése a deficithipotézishez és a dominanciaelmélethez | 106 |
| 12.2.3. A differenciahipotézis | 107 |
| 12.2.4. A (de)konstrukciós modellek | 109 |
| 12.3. A kutatás további feladatai, perspektívái | 109 |
| |
| Források | 112 |
| Válogatott bibliográfia | 113 |
