| Előszó | 7 |
| Hogyan (nem) lettem nyelvész? (Önvallomás a szakmáról és egyebekről) | 9 |
| |
| I. ANYANYELVÜNK MÚLTJÁBÓL, JELENÉRŐL, JÖVŐJÉRŐL | 17 |
| Házsártos | 19 |
| Vigyorog, mint a fakutya | 25 |
| Szótévesztésből jelentésváltozás | 33 |
| „Nekiesik, mint borjú az új kapunak” | 39 |
| A közhelyről – közhelyek nélkül | 47 |
| Címszavakban a sajtónyelvi címadásról | 59 |
| A magyar sportnyelv ereje és gyöngéi | 78 |
| Szakszókincs – szaknyelv – tudományos nyelv (Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez) | 85 |
| Magyar szaknyelv Magyarországon és a szomszédos országokban | 92 |
| A nem latin betűs írású nyelvek neveinek magyar helyesírásáról (Szempontok és javaslatok) | 105 |
| Igekötő-elhagyási tendencia: normasértés vagy normatágítás? | 117 |
| Nyelvi változás és mikrodiakrónia | 137 |
| Tendenciaszerű nyelvi változások leírása és értékelése | 145 |
| A szintetikus és az analitikus kifejezésmód érvényesülése újabb nyelvhasználatunkban | 150 |
| Nyelvleírás – nyelvművelés – stilisztika | 171 |
| |
| II. KÉP ÉS KOMMUNIKÁCIÓ |
| (A nyelvi kép típusai és funkciói a rendszerváltás előtti médiában) | 177 |
| |
| III. STÍLUSFEJLŐDÉSI TENDENCIÁK A XX. SZÁZADI MAGYAR SZÉPIRODALMI NYELVBEN | 255 |
| A Nyugat jelentősége a modern magyar szépirodalmi stílus kiteljesedésében | 257 |
| Az eltévedt lovas (Egy Ady-szimbólum értelmezéséhez) | 281 |
| Kosztolányi nézetei a nyelv esztétikumáról | 288 |
| Prózastílus-jellemzés kvantitatív módszerrel (Krúdy Gyula három regénye és tíz novellája 1913-ból) | 297 |
| A pajzsos ember motívuma Krúdy Gyula prózájában | 342 |
| A szakrális és az erotikus viszonya Krúdy prózájában | 347 |
| Tárgyiasító és allegorizáló metaforaalkotás Cholnoky László kisregényeiben | 357 |
| „...dudás a fuvolást...” (Babits-motívumok József Attila-versekben) | 374 |
| A „lelki táj” mint közlésforma József Attilánál | 385 |
| „Kemény a menny” (Szabolcsi Miklós könyve József Attiláról) | 389 |
| Átutazóban a nagyepika felé (Nyelvi képek, motívumok szövegszervező funkciója Déry Tibor Pesti felhőjáték című regényében) | 390 |
| A nyelvi kép funkciója az újabb magyar elbeszélő prózában (Kőbányai János: El; Mészöly Miklós: Sutting ezredes tündöklése; Tolnai Ottó: Briliáns) | 400 |
| Képsűrűség mint nemzedéki stílusjegy? | 409 |
| Ottlik Géza és a nevek (Írói névadás a Hajnali háztetők-ben) | 415 |
| Stílusmagatartások a hetvenes évek magyar szépprózájában (Stílustörténeti vázlat) | 419 |
|
| |
| Nyelv és önbecsülés (Az interjút készítette: Javorniczky István) | 423 |
|
|
| A tanulmányok eredeti lelőhelye (Bibliográfiai tájékoztató) | 429 |
|
|
| Mutató | 433 |
támogatta.