| I. A POLITIKAI PROPAGANDA ÉS A KÖZÉLET NYELVE | 7 |
| 1.1. Bevezetés | 7 |
| 1.2. A politikai sajtó és a vezércikk | 11 |
| 1.3. Az elemzés tárgya: a Szabad Nép | 14 |
| |
| II. A NYELVTUDOMÁNY LEHETŐSÉGEI A MÉDIAÜZENETEK ELEMZÉSÉBEN | 19 |
| 2.1. A kvalitatív és kvantitatív alternatíva | 19 |
| 2.2. Retorikai megközelítés: A Döntést! című vezércikk retorikai vizsgálata | 22 |
| 2.3. Metafora használat: a harc mint metafora | 27 |
| 2.4. Névmáselemezés: névmások a hatalom és a szolidaritás szolgálatában | 32 |
| |
| III. ÖNMEGJELENÍTÉSI STRATÉGIA | 36 |
| 3.1. A Magyar Kommunista Párt színre lépése 1946-ban | 37 |
| 3.2. A Magyar Dolgozók Pártjának önreprezentációja a fordulat után | 44 |
| |
| IV. ELLENSÉGKÉP | 48 |
| 4.1. Az ellenség fogalmának kialakítása 1946-ban | 50 |
| 4.2. Az 1950-es évek fordulójának ellenségképe | 61 |
| 4.3. A mentális feldolgozás igénye | 68 |
| |
| V. SZÓKÉSZLETI VÁLTOZÁSOK | 71 |
| 5.1. Szókészleti változások 1945 után | 73 |
| 5.2. Szóösszetétellel létrejött neologizmusok | 76 |
| 5.3. Szóképzéssel létrejött neologizmusok | 77 |
| 5.4. Szórövidítések, összevonások | 78 |
| 5.5. Rétegnyelvi szókészletből származó szavak | 80 |
| 5.6. Idegen eredetű szavak mint neologizmusok | 83 |
| |
| VI. JELENTÉSVÁLTOZÁSOK | 85 |
| 6.1. Jelentésbővülés | 85 |
| 6.2. Párhuzamos alak- és jelentésmegoszlás | 88 |
| 6.3. Jelentéstapadás | 88 |
| 6.4. Jelentéssűrítő szószerkezetek | 89 |
| 6.5. Az 1945 után bekövetkezett szókészleti és jelentésváltozások áttekintése | 90 |
| 6.6. Az értelmezés bizonytalanságai | 91 |
| |
| VII. A TÁRSADALMI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS NYELVI VÁLTOZÁSOK | 95 |
| 7.1. A köszöntés és a nyelvi tiszteletadás formái | 95 |
| 7.2. Helynevek | 97 |
| 7.3. Intézményi névadás | 101 |
| 7.4. Nyelvtervezés | 102 |
| |
| VIII. A KÖZNYELV POLITIKAI TÖLTÉSŰ SZAVAI ÉS KIFEJEZÉSEI A KORABELI NYELVÉSZETI SZAKIRODALOMBAN | 107 |
| |
| Felhasznált irodalom | 134 |
| Források | 139 |
| Függelék. Az elemzett vezércikkek szövegei | 142 |
| Illusztrációk | 164 |
|
