| ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA: Nyelvhasználati sajátosságok vizsgálata | 9 |
| APRÓNÉ G. ÁGNES: Módszerek társalgások elemzéséhez | 14 |
| BALÁZS PATRÍCIA: A verbális kommunikáció képes elemeinek vizsgálata ép |
| és patológiás nyelvhasználat esetén | 18 |
| BALOGH ERZSÉBET: Kvalitatív adatgyűjtési módszerek alkalmazási |
| lehetőségei az attitűdkutatásokban | 25 |
| GRÁCZI TEKLA ETELKA – BATA SAROLTA: Megszólalási formák és funkciók |
| az összeszokottság függvényében | 28 |
| BEKE ANDRÁS: A zönge akusztikai vizsgálata a diszfónia differenciáldiagnosztikájához | 33 |
| BODA ISTVÁN KÁROLY – PORKOLÁB JUDIT: A fatikus és expresszív kommunikáció vizsgálata Radnóti Miklós verseinek konkordanciái alapján | 37 |
| BÓNA JUDIT: Beszédtervezési folyamatok az idős korban | 43 |
| BORBÁS GABRIELLA DÓRA: A megértés mint cselekvés | 48 |
| CONSTANTINOVITS MILÁN – VLADÁR ZSUZSA: Csomópontok a külkereskedelmi terminológiában | 55 |
| CZEGLÉDI KATALIN: Új módszerek, új szemlélet, bővebb kutatási terület | 62 |
| CS. JÓNÁS ERZSÉBET: Kognitív szemantika és fordításstilisztika | 68 |
| CSERNOCH MÁRIA: Az egyszer előforduló és az újonnan bevezetett szavak eloszlása | 74 |
| DÉR CSILLA ILONA – MARKÓ ALEXANDRA: Diskurzusjelölők használata az életkor és a nem függvényében | 78 |
| DÉVÉNY ÁGNES: Önálló készség-e az idegen nyelvi közvetítés? Amit a statisztikai elemzések mondanak | 84 |
| DOBOS CSILLA: A diskurzusjelölők vizsgálata a tárgyalótermi kommunikációban | 90 |
| EITLER TAMÁS: Az „ugyanaz” nyelvi és képi létrehozása reklámüzenetekben: egy lehetséges kritikai multimodális megközelítés | 97 |
| FÁBIÁN GYÖNGYI: A tanárok nézetrendszerének hétköznapi „metaforái” | 105 |
| FELDNÉ KNAPP ILONA: A szövegfajták kutatási eredményeinek hasznosítása az idegennyelv-oktatásban | 111 |
| FELVÉGI ZSUZSANNA: Korpusznyelvészet és lexikográfia | 116 |
| FLÖGL SZILVIA: Trianguláció – teória és praxis | 122 |
| GAÁL PÉTER: Új módszerek a lexikográfiában – az online szótárak |
| térhódítása és vizsgálata | 128 |
| GECSŐ TAMÁS: A kétértelműség típusai reklámokban | 134 |
| GERÖLY KRISZTINA: Kutatásmódszertani problémák az írott magyarországi német szövegek nyelvezetének tanulmányozásában | 141 |
| HORVÁTH KATALIN: A magyar szórend néhány kérdése | 146 |
| HORVÁTH VIKTÓRIA: Hezitációs jelenségek óvodáskorban | 153 |
| JABLONKAI RÉKA: A többszavas lexikai egységek korpusz-alapú vizsgálata |
| az angol EU nyelvhasználatban | 159 |
| KARL NIKOLETTA: A fordított szöveg érthetőségének vizsgálata. Egy kérdőíves felmérés tanulságai | 164 |
| KIS ÁDÁM: A könyv mint szöveg | 168 |
| KISS KATALIN: Állapotigék a magyarban és az angolban | 173 |
| KUTTOR ESZTER: Nevet adni fantáziának. Az irodalmi tulajdonnevek fordítási lehetőségeiről | 179 |
| LEHMANN MAGDOLNA: Korpusz-alapú szókincsmérések angol szakos hallgatókkal | 185 |
| T. LITOVKINA ANNA: Az ügyvédekkel történő leszámolás különböző módjai |
| az amerikai ügyvédviccekben | 191 |
| LOCH ÁGNES: Minták összehasonlíthatóságának bizonyítása statisztikai eljárásokkal | 198 |
| MAGYARNÉ SZABÓ ESZTER: Az anyanyelv felhasználási lehetőségei az |
| idegen nyelv(ek) oktatásában | 205 |
| MUCSI ESZTER: Orvos-páciens kommunikáció: a terápiás kapcsolat | 209 |
| NÁRAY-SZABÓ MÁRTON: A funkcióigés szerkezetek újabb értelmezései | 213 |
| NEUBERGER TILDA: Mondatészlelési sajátosságok fiatal és idős korban | 220 |
| ÖTVÖS ZOLTÁNNÉ: Úton a hagyományos, tantermi kommunikációs |
| viszonyok megújulásának irányába: mértékletes perspektívák | 226 |
| PÁPAY KINGA: Kísérleti módszerek a beszéd technológiai célú kutatásában | 232 |
| PÉCH OLÍVIA: A volna – lenne előfordulási aránya fordított szövegekben. Szövegfeldolgozó eszközök alkalmazása a fordításkutatásban | 238 |
| PETHŐ JÓZSEF: Új elméletek és módszerek a mai stilisztikában | 244 |
| SCHIRM ANITA: A parlamenti beszédek a diskurzuselemzés szemszögéből – esettanulmány a vajon diskurzusjelölőről | 250 |
| SZABÓ VERONIKA: A konverzációelemzés és a chat | 255 |
| SZÉCSÉNYI ISTVÁN: Kapcsolattartási és udvariassági elemek az EU német nyelvű levélszövegeiben | 262 |
| SZELE BÁLINT: Az interjú mint tudományos forrás | 267 |
| SZÉP BEÁTA: A terminológiai és nyelvtörténeti kutatási módszerek ötvözése |
| a szakfordítás vizsgálatában | 272 |
| SZÉPE JUDIT: A jegyterjedés devianciái: harmóniák és harmóniasértések | 278 |
| T. BALLA ÁGNES: A harmadik nyelv tanulásának vizsgálati módszerei | 283 |
| T. BALLA ÁGNES – BALOGH ERZSÉBET: Adatgyűjtés multinacionális nagyvállalatoknál | 288 |
| TOMPOS ANIKÓ: A jó tárgyaló ismérvei – egy interjú-alapú kutatás eredményei | 292 |
| TÓTH ÉVA: Unterschiedliche Machtdistanz in der Kommunikation zwischen Deutschen und Ungarn am gemeinsamen Arbeitsplatz | 297 |
| TÓTH GABRIELLA: Az olasz félszavak osztályozása a prototípus-elmélet keretében | 303 |
| TÓTH ILDIKÓ: Túláltalánosítás és L1 interferencia az < s > graféma kiejtésében az angolban | 309 |
| VARGA-HASZONITS ZSUZSA: Nyelv – logika – interlingvisztika | 315 |
| VARGÁNÉ KISS KATALIN: Terminológiai kutatások elmélete és gyakorlata | 321 |
| VINCZE VERONIKA: Félig kompozicionális főnév + ige szerkezetek a számítógépes nyelvészetben | 327 |
| WALKÓ ZSUZSANNA: „Háttér” és „újdonság” kapcsolata: a kontextus- |
| váltások szerepe hivatásos kutatók és szakdolgozatírók szövegeiben | 333 |
támogatta.