| BEVEZETÉS | 9 |
| |
| 1. NYELV ÉS NYELVTUDOMÁNY | 10 |
| 1.1. A nyelvtudományról | 10 |
| 1.1.1. Szinkrónia és diakrónia | 10 |
| 1.1.2. Elméleti nyelvészet | 11 |
| 1.1.3. Leíró nyelvészet | 11 |
| 1.1.4. Határtudományok | 12 |
| 1.1.5. Alkalmazott nyelvészet | 12 |
| 1.1.6. ...és ami nem nyelvészet | 13 |
| 1.1.7. Összefoglalás | 14 |
| 1.2. A nyelvtan fogalma | 14 |
| 1.3. A természetes nyelv mint jelrendszer | 16 |
| 1.3.1. A jelek osztályozása | 16 |
| 1.3.2. A nyelvi jel(rendszer) természete | 18 |
| 1.3.3. Nyelv és beszéd | 19 |
| 1.3.4. Emberi és állati nyelv | 19 |
| 1.3.5. Az emberi nyelv eredete | 21 |
| 1.3.6. Nyelvi komplexitás | 23 |
| |
| 2. KOGNITÍV KÉPESSÉGEK ÉS A NYELV | 24 |
| 2.1. Nyelv és gondolkodás | 24 |
| 2.1.1. Univerzalizmus | 24 |
| 2.1.2. Determinizmus | 25 |
| 2.1.3. Relativizmus | 26 |
| 2.1.4. A nyelvi képesség mibenléte | 26 |
| 2.1.5. A nyelvelsajátítás szakaszai | 27 |
| 2.2. A nyelv és az agy | 30 |
| 2.2.1. Lateralizáció | 30 |
| 2.2.2. Nyelvi károsodás és modularitás | 30 |
| |
| 3. NYELVVÁLTOZATOK | 34 |
| 3.1. Mikor azonos két nyelv? | 34 |
| 3.2. Nyelvváltozatok | 34 |
| 3.2.1. Nyelvváltozatok és társadalmi együttélés | 35 |
| 3.3. Stílusok, kódok | 37 |
| 3.3.1. Stílus, regiszter | 37 |
| |
| 4. A NYELV HASZNÁLATA | 41 |
| 4.1. Jelentés, értelmezés, használat | 41 |
| 4.2. A mondatok használata | 42 |
| 4.2.1. Beszédaktusok | 43 |
| 4.2.2. A beszédhelyzet szerepe | 45 |
| 4.2.3. Előfeltevések | 46 |
| 4.3. Többértelműségek | 48 |
| 4.4. Jelentéstan és logika | 50 |
| 4.4.1. Jelentés és jelölet | 51 |
| 4.4.2. Kompozicionalitás | 52 |
| 4.5. Mondatrészek jelentésbeli szerepei | 54 |
| 4.5.1. Igei jelentések, eseményszerkezet | 54 |
| 4.5.2. Kötelező bővítmények | 55 |
| 4.5.3. Tematikus szerepek | 56 |
| 4.5.4. Kommunikatív szerepek | 58 |
| |
| 5. MONDATTAN | 60 |
| 5.1. Mondatszerkezet | 60 |
| 5.1.1. A szerkezet létezésének ténye | 60 |
| 5.1.2. A szerkezet megállapításának módjai | 62 |
| 5.1.3. Megszakított összetevők | 62 |
| 5.1.4. Frázisszerkezet | 64 |
| 5.2. Grammatikai funkciók | 67 |
| 5.3. Egyeztetés és szórend | 69 |
| 5.4. Néhány mondattani probléma | 70 |
| 5.4.1. Vonzat és adjunktum | 70 |
| 5.4.2. Lexikai integritás | 72 |
| 5.4.3. Kompozicionalitási problémák | 73 |
| |
| 6. ALAKTAN | 75 |
| 6.1. Az alaktan alapfogalmai | 75 |
| 6.1.1. Szó | 75 |
| 6.1.2. Szótári tétel | 76 |
| 6.1.3. Szófaj | 76 |
| 6.1.4. Morféma | 78 |
| 6.2. Szóalkotás | 80 |
| 6.2.1. Szóképzés | 80 |
| 6.2.2. Szóösszetétel | 81 |
| 6.3. Toldalékolás | 81 |
| 6.3.1. A toldalékok osztályozása | 81 |
| 6.3.2. Hiányos paradigmák, kivételes alakok | 83 |
| 6.3.3. Nyelvosztályok toldalékolás szempontjából | 84 |
| 6.3.4. A magyar toldalékok típusai | 84 |
| |
| 7. FONETIKA ÉS FONOLÓGIA | 86 |
| 7.1. Fonetika | 86 |
| 7.1.1. A beszéd akusztikus vizsgálata | 86 |
| 7.1.2. Artikuláció | 89 |
| 7.2. Fonológia | 91 |
| 7.2.1. Fonémák | 91 |
| 7.2.2. Fonológiai jegyek | 92 |
| 7.2.3. Fonológiai szabályok | 94 |
| 7.2.4. Fonotaktikai szabályok | 97 |
| 7.2.5. Lexikális és posztlexikális szabályok | 99 |
| 7.3. Prozódia | 100 |
| 7.3.1. Hosszúság | 100 |
| 7.3.2. Autoszegmentális ábrázolás | 100 |
| 7.3.3. Intonáció | 101 |
| 7.3.4. Szegmentum-csontváz | 102 |
| |
| 8. TÖRTÉNETI NYELVÉSZET | 105 |
| 8.1. Nyelvi változatosság, nyelvi változás | 105 |
| 8.1.1. A nyelvváltozás folyamata | 105 |
| 8.1.2. A nyelvváltozatok hatása és idegen hatások | 106 |
| 8.2. Hangváltozások és alaktani változások | 108 |
| 8.3. Mondatszerkezeti változások | 111 |
| 8.4. Jelentésbeli változások | 113 |
| 8.4.1. Az informativitás és a gyakoriság szerepe | 114 |
| 8.5. Funkcionalizmus, teleológia | 115 |
| 8.6. Nyelvtörténet | 116 |
| 8.6.1. Nyelvek hasonlósága, nyelvrokonság | 116 |
| 8.6.2. Az összehasonlító módszer | 116 |
| 8.6.3. Családfaelmélet és hullámelmélet | 117 |
| 8.6.4. Lexikai statisztika és glottokronológia | 118 |
| 8.6.5. Nyelvtörténet és segédtudományai | 118 |
| 8.6.6. Nyelvcsaládok | 119 |
| 8.6.7. Nyelvrokonság és identitás | 119 |
| |
| 9. A NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETE | 121 |
| 9.1. Az írás története | 121 |
| 9.2. Nyelvészet az ókorban | 122 |
| 9.2.1. A görög nyelvészet | 122 |
| 9.2.2. Az indiai nyelvészet | 123 |
| 9.2.3. Római nyelvészet | 124 |
| 9.2.4. A klasszikus tévhit | 124 |
| 9.3. Nyelvészet a középkorban | 125 |
| 9.4. A 19. század nyelvészete | 126 |
| 9.5. A 20. századi strukturalizmus | 127 |
| 9.5.1. Ferdinand de Saussure | 127 |
| 9.5.2. A kelet-európai strukturalizmus | 128 |
| 9.6. Az amerikai nyelvészet a 20. században | 130 |
| 9.6.1. A deskriptív iskola előfutárai | 130 |
| 9.6.2. Az amerikai deskriptív nyelvészet | 132 |
| 9.6.3. A generatív nyelvtan | 133 |
| 9.7. Nem transzformációs generatív irányzatok | 139 |
| 9.7.1. A nem levezetésalapú nyelvtanok megjelenése | 140 |
| 9.7.2. Megszorításalapú elméletek | 140 |
| 9.8. Posztgenerativista irányzatok | 145 |
| |
| OLVASMÁNYOK | 148 |
| |
| FOGALOMTÁR | 157 |
| |
| TÁRGYMUTATÓ | 179 |