Pethő József: Alakzat és jelentés
Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

200 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9789639902954
2011


ELŐSZÓ	9

I. NYELV – STÍLUS – ALAKZAT (ELMÉLETI ALAPVETÉS)	13
1. Az alakzatfogalom értelmezésének megalapozása: a figura-alap viszony a nyelvben és a funkcionális kognitív stílusleírásban	15
1.1. Stílus és szöveg – funkcionális kognitív szempontból	15
1.2. A figura-alap viszony (foregrounding) jelentősége a nyelvben és a nyelvleírásban	18
1.2.1. A nyelvészeti foregrouding-fogalom pszichológiai alapjairól	19
1.2.2. Az előtér-háttér viszony a recepcióesztétikában	21
1.2.3. A foregrounding funkcionális kognitív leírásának néhány aspektusáról	22
1.2.4. Figura-alap viszony: a lehetőségekről	29
2. Az alakzatok a nyelvben és a nyelvleírásban	31
2.1. Az alakzatok eredetének és funkcióinak klasszikus retorikai értelmezése	31
2.1.1. A deviációelmélet	31
2.1.2. Az alakzatok intencionáltsága	33
2.1.3. Az alakzatok funkciói	34
2.2. Az alakzatok funkcionális-pragmatikai megközelítése	35
2.2.1. A logikai-strukturalista és a funkcionális-pragmatikai megközelítés	35
2.2.2. A leírhatóság és a figura-alap viszony (foregrounding)	36
2.2.3. A hatásosság	39
2.2.4. Struktúra és jelentés	42
2.3. Összegzés	44
3. Alakzat és nyelvi kép	46
4. Szövegtípus és alakzat	48
4.1. Alakzatok a mai szónoklatokban	49
4.2. Alakzatok a mai szépirodalomban	50
4.3. Alakzatok a sajtónyelvben	51
4.4. Alakzatok a reklámokban	53
4.5. Alakzatok a tudományos szövegtípusokban	54
4.6. Alakzatok a hétköznapi diskurzusokban	55
4.7. Az alakzatok funkciói a különböző kommunikációs helyzetekben	56

II. A TULAJDONKÉPPENI ALAKZATOK A SZÖVEGBEN	57
1. Az alakzatok napjaink szónoki beszédeiben	59
1.1. Bevezetés: módszerek, célok	59
1.2. A vizsgált beszédek egyenkénti rövid elemzése	60
1.3. Általános jellemzők	64
2. Az előreutalás alakzatai a szónoki beszédekben és a szépirodalomban	70
2.1. Az anticipáció	70
2.2. Adeviza	74
3. Alakzat és szövegkoherencia. Az alakzatok szövegbeli szerepe Krúdy N. N. című kisregényében	77
3.1. Bevezetés	77
3.2. Fogalomértelmezés: kohézió, konnexitás és koherencia	77
3.3. Az alakzatok jelentősége a Krúdy-prózában	78
3.4. Alakzat és jelentés az N. N.-ben	78
3.4.1. Ellentét	79
3.4.2. Az ismétlődés alakzatai	80
3.4.3. Irónia	83
3.5. Összegzés	89
4. Az irónia Krúdy stílusában	90
4.1. Az irónia fogalmáról	90
4.2. Az irónia jelentősége a Krúdy-életműben	91
4.3. Hasonlat és irónia	92
4.4. Halmozás és irónia	96
4.5. A névadás szerepe a Krúdy-stílus iróniájában	97
4.5.1. Az ironikus nevek a Krúdy-szövegek stílus- és értelemszerkezetében	97
4.5.2. A névadás mint ironikus gesztus	98
4.5.3. Az ironikus nevek néhány típusa	99
4.6. Összegzés	101
5. Állandóság és változás – az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe Krúdy utolsó alkotói korszakában	102
5.1. A Krúdy-életmű rendszeres stílusleírásának lehetőségeiről	102
5.2. A Krúdy-életmű korszakolásának problémái	103
5.2.1. Alkotói korszakok	103
5.2.2. Az „utolsó korszak” jellemzésének és meghatározásának problematikája	105
5.3. Állandóság és változás az utolsó korszak domináns stílusjellemzőiben	106
5.3.1. A nyelvi képek kitüntetett szerepe: hasonlatok, metaforák, visszatérő képek korrelációja	106
5.3.2. A halmozás mint meghatározó mondatépítő alakzat	110
5.3.3. A jelen és a múlt idő egy szövegrészen belüli összefűzése	112
5.3.4. Irónia	113
5.4. Összegzés	115
6. Adjekciós alakzatok József Attila verseiben	116
6.1. Bevezetés	116
6.2. Típusok és funkciók	117
6.3. Összegzés és kitekintés	131
7. Alakzatok a reklámszlogenekben	132
7.1. Bevezetés: fogalomértelmezés, elméleti keret	132
7.2. Példák és elemzések	134
7.2.1. Szójáték	134
7.2.2. Gradatio (climax, fokozás)	135
7.2.3. Kiazmus	136
7.2.4. Mezozeugma	136
7.2.5. Alliteráció	136
7.2.6. Halmozás	137
7.2.7. Antitézis	137
7.2.8. Retorikus kérdés	137
7.2.9. Homeoteleuton (rím)	138
7.2.10. Hiperbola (túlzás)	138
7.3. Összegzés	138

III. A NYELVI KÉPEK a szövegben	141
1. Krúdy Nyírség-képei. A fogalmi integráció stílus- és jelentésképző szerepe Krúdy nyelvi képeinek egy tematikai csoportjában	143
1.1. Bevezetés	143
1.2. A nyelvi képek jelentésszerkezete	143
1.3. Elemzések	146
1.4. Összegzés	151
2. „A metafora kalandja”. A nyelvi képek Móricz stílusában	153
2.1. Referencia és nyelviség: a stílus jelentősége a Móricz-prózában	153
2.2. Metafora és szövegértelem	155
2.3. Nyelvi képek az Égi madár című elbeszélésben	156
2.3.1. A szövegválasztásról	156
2.3.2. Az „égi madár”-metafora mint szövegutasítás a címben	157
2.3.3. Az „égi madár”-metafora mint toposz	158
2.3.4. Az „égi madár”-metafora mint anticipáció	159
2.3.5. Az „égi madár”-metafora mint motívum az életműben	161
2.4. Összegzés	163
3. Metaforák a német és a magyar gazdasági nyelvben	164
3.1. Bevezetés: a fogalmi metaforák szerepe	164
3.2. A fogalmi metaforák és a cégek „szervezeti eszménye”	165
3.3. Összegzés	168
4. Az idő metaforái	170
4.1. Bevezetés	170
4.2. Az idő konceptualizálásának leírása a kognitív metaforakutatásban	170
4.3. Az idő konceptualizálásának kérdése a hagyományos stilisztikában: egy tudománytörténeti példa	174
4.4. Elemzések	175
4.5. Összegzés	177

IV. ÖSSZEGZÉS ÉS KITEKINTÉS	179

FOGALOMTÁR	180
IRODALOM	184
TÁRGYMUTATÓ	197

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 129. tagja.

Pethő József: Alakzat és jelentésAz alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben

Pethő József: Alakzat és jelentés
Az alakzatok stílus- és jelentésképző szerepe a szövegben