Leírás Tartalomjegyzék Előszó A könyvről írták

Szili Katalin: Tetté vált szavak
A beszédaktusok elmélete és gyakorlata

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

196 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9637094121
2013

BEVEZETŐ	7

I. FEJEZET. A PRAGMATIKA	11
1. Bevezetés	11
2. A pragmatika válfajai	12
2.1. Nyelvészeti pragmatika	12
2.2. Kognitív pragmatika	12
3. A nyelvészet viszonya a pragmatikához: a megtűrt fiatal rokon	13
4. A pragmatika létrejötte	14
4.1. A kialakulását segítő törekvések a nyelvészeten belül és azon kívül	14
4.2. Nyelvészeten belüli irányzatok	15
4.3. Nyelvészeten kívüli vagy határterületekhez köthető hatások	17
5. A pragmatika mibenléte	19
5.1. Definíciók	19
5.2. A definíciókban bennrejlő értelmezési lehetőségek	21
5.2.1. Tágabb felfogás: a társadalmi aspektus alkalmazása	21
5.2.2. Szűkebb értelmezés: a nyelv és a nyelvi kontextus viszonya	21
5.2.3. A szűkebb értelmezés kritikája: az implikatúrák és az előfeltevések	22
5.3. A megoldás: a pragmatika kettős, nyelvészeti és társadalmi meghatározottsága	25
6. A pragmatika határai a nyelvészeten belül és kívül	26
6.1. Pragmatika <-> szociolingvisztika	26
6.2. Pragmatika <-> pszicholingvisztika	26
6.3. Pragmatika - történeti pragmatika	28
7. A pragmatika felosztása kutatási területei alapján	29
7.1. Mikropragmatikai kutatási területek	29
7.2. Makropragmatikai kutatási területek	30
7.2.1. Társalgáselemzés	30
7.2.2. Az udvariasság	32
7.3. Metapragmatika	36
8. Társadalmi pragmatika	38

II. FEJEZET. SZEMANTIKA - PRAGMATIKA, SZEMANTIKAI JELENTÉS - PRAGMATIKAI JELENTÉS	39
1. A szemantika-pragmatika viszonyról általában	39
2. A szemantika-pragmatika viszony a jelentéstésfelfogások tükrében	40
2.1. A szemantikai és pragmatikai jelentésértelmezés nyelvfilozófiai gyökerei	42
2.2. A jelentés megítélése a XX. század második felében: a formális szemantika	42
2.2.1. Szembesülés a formális megközelítés korlátaival: a deiktikus kifejezések	44
3. Válaszok a deiktikus kifejezések által felvetett problémákra	46
3.1. A szemantikai és pragmatikai jelentés elkülönítése	46
3.2. Pragmatika a szemantikában: a jelentés kettős, nyelvészeti és kontextuális
meghatározottsága	47
3.3. A „középutas” megoldás	49
4. A kontextus szerepe a szemantikában és a pragmatikában	49
5. Más jelenségek a szemantika-pragmatika elmosódó határain	50
6. A pragmatikai jelentés - Grice jelentéselmélete	51
6.1. Előzmények	51
6.1.1. A beszédaktus-elmélet: a beszédaktusok hierarchiája	52
6.1.2. A beszélő jelentésének első szintje - a nyelvi kódokon alapuló szemantikai jelentés	52
6.1.3. A beszélő jelentésének második szintje - a beszélő szándéka, avagy a pragmatikai jelentés	52
6.2. A pragmatikai jelentés Grice alapján	53
6.2.1. A nem természetes jelentés	53
6.2.2. Az alkalmi/pragmatikai jelentés fogalma	55
6.2.3. Az implikatúrák	56
6.2.3.1. Az Együttműködési Elv és a társalgási maximák	57
6.2.3.2. A társalgási implikatúrák	59
6.2.3.3. Konvencionális implikatúrák	61
7. A pragmatikai jelentés (összegzés)	61
7.1. A pragmatikai jelentés fő sajátosságai	62
7.2. A szemantikai és pragmatikai jelentés a hallgató aspektusából	63

III. FEJEZET. A BESZÉDAKTUSOK. J. L. AUSTIN ÉS JOHN R. SEARLE ELMÉLETE	65
1. A beszédaktusokról általában	65
2. A beszédaktusok a nyelvfilozófiában	65
3. A beszédaktusok a nyelvészetben	66
4. J. L. Austin	67
4.1. Austin jelentősége	67
4.2. Az előzmények	68
4.2.1. A logikai pozitivista nyelvfilozófia és Austin	68
4.2.2. A nyelv funkciójáról vallott rokon nézetek (Karl Bühler - Alan Gardiner - L. Wittgenstein)	69
4.3. Tetten ért szavak (How to do things with words) - alapfogalmak	72
4.3.1. Konstatívumok n performatívumok	72
4.3.2. A performatívumok jellemzői (V. előadás)	72
4.3.2.1. Elsődleges és explicit performatívumok (VI. előadás)	74
4.3.3. A beszédaktusok hierarchiája: a lokúciós, illokúciós és perlokúciós
aktusok (VIII., IX. előadás)	76
4.3.4. A boldogulási feltételek (II., III. előadás)	77
4.4. A performatívumok oszályozása (XII. előadás)	79
4.5. Austin elméletének kritikája - Strawson	80
5. John R. Searle	80
5.1. Searle és a beszédaktus-elmélet	80
5.2. A beszédaktusok és az illokúciós aktusok szerkezete	81
5.2.1. A beszédaktusok szerkezete	81
5.2.2. Az illokúciós aktusok szerkezete	81
5.3. A közvetett beszédaktusok	82
5.3.1. A közvetett beszédaktusok jelentése	83
5.3.2. Alternatívák a közvetett beszédaktusok dekódolására (Grice <-> Searle, Bach - Harnish, Gordon - Lakoff)	85
5.4. A sikeres és elégtelenségektől mentes beszédaktusok végrehajtásának feltételei	86
5.5. A beszédaktusok létrehozásának szabályai	87
5.6. A beszédaktusok klasszifikációi	91
5.6.1. Szemantikai alapú osztályozások	92
5.6.2. Az illokúciós erőn alapuló osztályozások	92
5.6.2.1. Searle taxonómiájának elvei	92
5.6.2.2. Searle osztályai	94
5.7. Egyéb besorolások	95

IV. FEJEZET. AHOGY A SZAVAKKAL CSELEKSZÜNK... (EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK A BESZÉDAKTUSOK KÖRÉBŐL)	97
1. A feldolgozás módszereinek kialakulása	97
1.1. A diskurzuskiegészítő teszt	97
1.2. A vizsgálatok jellege: a szociopragmatikai megközelítésmód sajátosságai	99
2. A beszédaktusok és a kultúra összefüggései:
a beszédaktusok az interkulturális pragmatikai kutatásokban	100
3. A beszédaktus-kutatás és az idegennyelv-oktatás	101
4. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben	103
4.1. A kérés a beszédaktusok rendszerében	103
4.2. A beszédaktusok a kultúrák közötti kommunikációban	104
4.3. A kérés pragmatikai vizsgálata - az előzmények és a jelen munka	104
4.4. A kérésstratégiák, az adatok feldolgozása	107
4.5. A kérés beszédaktusa a magyar nyelvben - a vizsgálat eredményei	109
4.5.1. A kérésstratégiák a külső kontextuális tényezők alapján	110
4.5.2. A kérésstratégiák a belső kontextuális tényezők függvényében	112
4.6. A főbb stratégiák	114
4.6.1. Az 1. stratégia alketegóriái	115
4.6.2. A konvencionális 7. stratégia alkategóriái	117
5. Hogyan is mondunk nemet magyarul?	120
5.1. A témaválasztás indoklása	120
5.2. A kutatás előzményei - elutasításklasszifikációk	121
5.3. A jelen munka - a feldolgozás módja	124
5.4. Mennyiségi elemzések	125
5.4.1. Nem performatív tagadások és kapcsolódásaik:
a 2, 2+5 szemantikai formák	126
5.4.2. A magyarázkodó, okadó szemantikai forma	129
5.4.3. A sajnálatkifejezéssel alkotott stratégiaegyüttesek (3+5, 3+2)	130
5.5. Minőségi elemzések	131
5.5.1. A tagadó szemantikai formák nyelvi jellemzői	131
5.5.2. Udvariassági formulák: kötőelemek, járulékos aktusok	132
5.6. Összegzés	135
6. Elnézést, bocsánat, bocs... (A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben)	137
6.1. A bocsánatkérés meghatározása, helye a beszédaktusok között	137
6.2. Anyaggyűjtés, az anyag feldolgozásának módszerei	139
6.2.1. Bocsánatkérési stratégiák	141
6.2.2. Az illokúciós erőt fokozó és lefokozó elemek	142
6.3. A magyar bocsánatkérési stratégiák	143
6.3.1. Az IFID-stratégiák és a szituációk szociopragmatikai tényezői	144
6.3.2. A magyarok IFID-stratégiái interkulturális összefüggésben	146
6.3.3. A fő IFID-kategóriák formai-szociopragmatikai összefüggései	147
6.3.4. Egyéb stratégiák	151
6.3.5. Stratégiaegyüttesek	153
6.4. Összegzés	154
7. A bókra adott válasz pragmatikája (Adalékok a szerénység nyelvi megnyilvánulásához a magyar nyelvben)	156
7.1. Bevezetés	156
7.2. A feldolgozás metódusa, a stratégiák osztályozása	157
7.2.1. A válaszstratégiák osztályozásai	158
7.2.2. A BV-stratégiák klasszifikációja a magyar nyelvben	159
7.3. A magyarok bókokra adott válaszai	163
7.4. A BV-stratégiák használatát irányító udvariassági elvek	167
7.4.1. Brown és Levinson udvariassági modellje	168
7.4.2. Leech udvariassági rendszere	169
7.4.3. A magyarok BV-stratégiáit irányító elvek	170
7.5. Az önkép szerepéről interkulturális összefüggésben	171

IRODALOM	175

TÁRGYMUTATÓ	187

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XXXVI. tagja.

Szili Katalin: Tetté vált szavakA beszédaktusok elmélete és gyakorlata

Szili Katalin: Tetté vált szavak
A beszédaktusok elmélete és gyakorlata