Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan
Formák, funkciók, összefüggések

Megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

338 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9639372927
2004

Előszó	5

FORMÁK	7
A. Bevezetés: a formától a funkcióhoz	7
1. A szavak	7
1.1. A szavak felépítése, funkciója	7
2. A beszédrészek (szófajok)	10
2.1. A fogalomszók	10
2.2. A viszonyszók	11
3. A szó szerkezete	12
3.1. A toldalékok	12
3.1.1. A (toldalék)morfémák besorolásának problémái	14
4. A szóképzés	16
4.1. A névszóképzés	16
4.1.1. Főnévképzők	16
4.1.2. Melléknévképzők	19
4.1.3. Számnévképzők	20
4.2. Az igeképzés	20
4.2.1. Az igeképzők az irányulás szempontjából	20
4.2.2. Az igeképzők osztályozása a cselekvés lefolyása szempontjából	25
4.2.3. Az igeképzők és a predikátumtípusok összefüggései	26
4.2.3.1. A predikátumtípusok fontosabb ellentétpárjai	26
4.2.3.2. Az esemény, folyamat lefolyásának fontosabb ellentétpárjai	28
4.3. A képzők alaktana	29
4.3.1. Igéből ige	29
4.3.2. Igéből névszó	30
4.3.3. Névszóból ige	31
4.3.4. Névszóból névszó	31
4.4. A képzők funkcionális csoportjai	32
4.4.1. Érdekességek a képzők köréből	35
5. A szóösszetétel	36
B. A szófajok alakja és lehetséges mondatrészi funkcióik	39
6. Az ige	39
6.1. Az igék alaktana; tőtípusok	39
6.2. Az igeragozás - az igéhez járuló ragok és jelek	41
6.2.1. Kijelentő mód, jelen idő - az ige végződése szerint	42
6.2.1.1. Az igék tőtípusok szerinti jelen idejű ragozása	46
6.2.2. Múlt idő - az ige végződése szerint	47
6.2.2.1. Az igék tőtípusok szerinti múlt idejű ragozása	49
6.2.3. A kötőmód - az ige végződése szerint	49
6.2.3.1. A kötőmód az ige tőtípusa szerint	51
6.2.4. A feltételes mód	52
6.2.4.1. A feltételes mód az ige tőtípusa + végződése szerint	53
6.2.5. A ható igék	53
6.2.5.1. A -hat/-het kapcsolódása az igetövekkel	54
6.2.6. Összegzés: az igeragozási paradigmák tőtípusok szerinti összefoglaló táblázata	54
7. A névszók	56
7.1. A névszók alaktana	56
7.1.1. A többalakú névszótövek áttekintése	56
7.1.1.1. A toldalékváltozatok áttekintése	57
7.1.1.2. A magánhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok összefoglalása	58
7.1.1.3. A mássalhangzós végű névszótövekhez járuló lehetséges toldalékok	58
7.1.2. A névszók toldalékai	59
7.1.2.1. A főnév toldalékai	59
7.1.2.1.1. A többes szám jele a -k	59
7.1.2.1.2. A tárgy (akkuzatívusz) ragja a -t	59
7.1.2.1.3. A birtokos személyjel	61
7.1.2.2. A melléknevek toldalékai	62
7.1.2.2.1. A melléknevek többes száma	63
7.1.2.2.2. A melléknév fokozása	63
7.1.2.3. A számnevek toldalékolása	64
8. Az igenevek	65
8.1. A melléknévi igenév	65
8.1.1. A folyamatos és befejezett melléknévi igenevek alaki sajátossága	66
8.2. A határozói igenév	66
8.2.1. A határozói igenév alaki sajátosságai	67
8.3. A főnévi igenév	67
8.3.1. A főnévi igenév alaktana	68
8.4. Az ige-igenév	68
9. A határozói funkciójú elemek	69
9.1. A névszók viszonyragozása	69
9.2. A névutók	84
9.2.1. A vonzattal járó határozószók és névutók	91
9.3. A határozószók	93
9.3.1. A határozószók felosztása jelentésfunkciójuk szerint	94
9.4. Az igét módosító elemek - az igekötők	95
9.4.1. Az igekötők részletes vizsgálata	96
9.4.1.1. Az igekötők jellemző vonzatai	100
9.4.2. A „személyragos” igekötők	101
10. A névmások	102
10.1. Névmások a szófajok helyett	102
10.2. Névmások mondatrészi szerepben	103
10.2.1. Névmások alanyi és jelzői funkcióban	103
10.2.2. Névmások határozói funkcióban	104
10.2.2.1. A személyes névmás tárgyi/határozóragos alakjai	105
10.2.2.2. A személyes névmás névutós alakja	106
10.2.2.2.1. A vonzatok - személyre vonatkoztatva	107
10.3. A névmások - részletesen	107
10.3.1. Maga - egy sajátos személyes névmás	107
10.3.2. A mutató névmás	108
10.3.3. A vonatkozó névmás	108
10.3.4. A birtokos névmás	109
10.3.5. A határozatlan és általános névmások	110
10.3.6. Azonosító névmások	111
10.3.7. A tagadó névmások	111
10.3.8. Szavak névmási szerepben	111
10.3.8.1. Egyik-másik	112
11. A viszonyszók	113
11.1. A segédigék	114
11.1.1. Az időbeli segédigék	114
11.1.2. A módbeli segédigék	114
11.2. A kötőelemek	115
11.2.1. A mondathatározók	115
11.2.2. A kötőszók	116
11.2.3. Az utalószók	120
11.2.4. A partikulák	121
11.2.4.1. A névelő	122
C. A mondat alaktana; a szó és a mondat	125
12. A mondatok osztályozása kommunikációs funkciójuk szerint	126
12.1. A kijelentés-felkiáltás	126
12.2. A kérdés	126
12.2.1. A függő kérdés	126
12.2.2. A válasz	127
12.3. A feltétel	128
12.4. Az óhajtás	128
12.5. A felszólítás	128
13. Az állító és tagadó mondatok	130
14. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint	132
14.1. A szótól a mondatrészig - az egyszerű mondat szerkezete	132
15. Mit állít az állítmány, mit jelez a jelző: a mondatrészek formális és funkcionális jellemzése	135
15.1. Az állítmány	135
15.1.1. A többtagú állítmány	136
15.1.1.1. A létige használata	138
15.1.1.2. Az igenév az állítmány részeként	139
15.1.1.3. A segédige + infinitívusz állítmányi szerepben	140
15.1.2. Az állítmányi szerkezetek összegzése	140
15.2. Az alany	141
15.2.1. A grammatikai alany formai sajátosságai	141
15.2.2. Az alany referenciái	141
15.3. A tárgy	141
15.3.1. A tárgy kifejezési eszközei	142
15.3.2. A tárgy szórendi sajátosságai	143
15.4. A határozók	143
15.4.1. A határozók és az állítmány kapcsolata	143
15.4.2. A határozók csoportosítása	144
15.5. A jelző	145
15.5.1. A jelző funkciói	145
15.5.2. A jelző kifejezési eszközei	145
15.5.3. A jelző kapcsolódási szabályai	145
15.5.4. A határozótól a jelzőig	146
15.5.4.1. Levő, való	147
D. Az összetett mondatok	148
16. A mellérendelő mondatok	148
17. Az alárendelő mondatok formai sajátosságai; az utalószó és a kötőszó	148
18. A többszörösen összetett mondatok	153
18.1. A közbeékelt mondatok	153
FUNKCIÓK	155
Bevezetés	155
1. „Tiszán innen, Dunán túl...” - a helyhatározók	156
1.1. Az irányhármasság	156
1.2. „Befordultam a konyhába...” - helyviszonyok a különböző szituációkban	157
1.2.1. Munka, hivatás	157
1.2.1.1. Oktatás, tanulás, művelődés	157
1.2.2. Szórakozás	157
1.2.2.1. Utazás	157
1.2.3. Vásárlás	158
1.2.4. Lakás, szállás	158
1.2.5. Betegség	158
1.2.6. Ügyintézés, intézmények	159
1.2.7. Társadalmi kötelezettségek	159
1.2.8. Földrajzi nevek	159
1.3. Hol volt, hol nem volt...	160
1.3.1. A helyviszonyok lexikája	161
2. „Mához egy hétre már nem leszek itt...” - az idő problémájáról	163
2.1. A magyar nyelv időhatározói rendszerének összefoglalása	164
2.1.1. Nyugtával dicsérd a napot! - az időhatározók használatának lehetséges buktatói	167
2.1.2. Tegnap, ma, holnap - az időhatározószók	170
2.2. Mivel töltöd az időt? - az időhatározó mint vonzat	171
2.3. Ölbe tett kézzel ül - két esemény időbeli viszonya	171
2.4. „Amíg ön alszik, a Darmol dolgozik!” - az időhatározói összetett mondatok	173
2.4.1. Az időhatározói összetett mondatok szerkezete	173
2.4.2. Az időviszonyok az időhatározói alárendelésekben	173
2.4.2.1. Utóidejű esemény	174
2.4.2.2. Egyidejű események	175
2.4.2.3. Előidejű esemény	175
2.4.3. Láttam, hallottam - az igeidők az alárendelt mondatokban	176
3. „Te az enyém, én a tied” - a birtoklás, valamihez tartozás	177
3.1. A birtoklás kifejezőszközei	177
3.1.1. „Akinek a szeme kék” - névelőhasználat a birtokos szerkezetekben	180
3.2. A birtoklás, csoporthoz tartozás, csoportból való kiválás egyéb kifejezőeszközei	182
3.2.1. A birtoklás, valamihez tartozás lexikája	184
4. Ragyog az örömtől, bánatában sírva fakad - az ok-okozati viszony	185
4.1. Ok, okozat az egyszerű mondatban	185
4.2. Az ok-okozat/előzmény-következmény kifejezése összetett mondattal	186
5. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - a cél, szándék kifejezése	188
5.1. A cél kifejezése az egyszerű mondatban	188
5.2. A cél kifejezése egy másik predikátummal	189
5.2.1. A hangsúlyviszonyok az összetett mondatokban	190
6. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát - a viszonyítás, összehasonlítás kifejezése	191
6.1. Szerény, mint az ibolya - azonos tulajdonságok	191
6.1.1. Él, mint Marci Hevesen - azonos körülmények	192
6.1.2. Konkrét tulajdonságok és körülmények összevetése nem valós állításokkal azonosságuk alapján	192
6.1.3. A cselekvés egyéb körülményeinek összehasonlítása	193
6.2. Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok - különböző minőségek, mennyiségek, körülmények összehasonlítása	194
6.2.1. Különböző tulajdonságok, körülmények összevetése nem valós állításokkal	195
6.3. A legfontosabb összehasonlító szerkezetek táblázatos összefoglalása	196
6.3.1. Az összehasonlítás lexikája	197
6.4. Túl nehéz vagy jó nehéz? - a fok, mérték kifejezése	197
6.4.1. Fok- és mérték az összehasonlításban	197
6.4.2. A dolgok intenzitásának kifejezése összehasonlító szerkezet nélkül	198
6.4.2.1. A tulajdonságok, állapotok foka, mértéke	198
6.4.2.2. Az események, cselekvések foka, mértéke	199
7. Vizet prédikál és bort iszik - az ellentét kifejezése	201
7.1. Ellentétes kötőszók	201
7.2. „Tán csodállak, ámde nem szeretlek...” megszorító-megengedő ellentétes mondatok	204
8. Én, te és a világ - kérdés, kérés, bizonytalanság, kételkedés, óhajtás, felszólítás	205
8.1. A kérdés	205
8.1.1. Kérdezz, felelek mindenre!	206
8.1.2. Igen - nem	209
8.1.3. Tipikus kérdések, tipikus válaszok - összefoglalás	209
8.2. A valószínűség, lehetségesség, biztos-, ill. bizonytalanság kifejezőeszközei	211
8.2.1. A módosítószók, mondathatározók	211
8.2.2. A segédigék és a -hat/-het	211
8.2.3. Az igemódok	211
8.3. A kételkedés	212
8.4. Az óhajtás	212
8.5. A feltételhez kötöttség	213
8.6. Kérés, felszólítás, tiltás	213
9. „Kéretik, adatik, kihirdettetik” - a személytelenség (passzivitás) kifejezése a magyarban	216
10. Dugóhúzó és rejtővonó - a szituatív igék	218

ÖSSZEFÜGGÉSEK	221
1. Bevezető: mondat - megnyilatkozás	221
1.1. A magyar nyelv - madártávlatból	221
2. Az adott helyzetek tipológiája - általános szempontok	224
2.1. Predikátumtípusok a magyarban	225
2.1.1. Állapot	226
2.1.2. Történés	226
2.1.2.1. A szenvedő szituációk	227
2.1.3. Cselekvés	228
2.1.3.1. Műveltető (faktitív) szituációk	228
2.1.3.2. Kauzatív szituációk	228
2.1.3.3. Tárgyra irányuló szituációk	229
2.1.3.4. A reciprok szituációk	229
2.1.3.5. A reflexív szituációk	230
2.1.3.6. Általános irányulást kifejező szituációk	230
2.1.4. Helyzet	231
2.1.5. Affektív szituációk1	232
2.1.5.1. Affektív szituációk2	233
2.2. A predikátumtípus és az igenem összefüggései - összegzés	234
2.2.1. A nem dinamikus predikátum	235
2.3. A predikátumtípus és az akcióminőség összefüggései	235
2.4. A szemantikai funkciók	237
2.4.1. Az alany lehetséges szemantikai funkciói	238
2.4.2. A tárgy szemantikai funkciói	239
2.4.3. A határozók szemantikai csoportjai	239
3. A mondat sarkalatos pontja: az ige	241
3.1. Hogyan alakul az ige kontra határozó mérkőzés?	241
3.1.1. A vonzatok, a vonzatok típusai	243
3.1.1.1. A vonzatok száma és alakja	244
3.1.1.2. Megjegyzések a vonzatokhoz	246
3.1.2. Az igemódosítók	246
3.1.2.1. Az igekötők	247
3.1.2.2. A funkcióigék	247
4. Időről-időre: az események belső időszerkezete	249
4.1. A szituáció aspektusa (az ablakban ülő kukkoló esete...)	252
4.1.1. Hatkor vagy hatra? - a belső időszerkezet és az időhatározók összefüggései	253
4.2. Fából vaskarika: a progresszív aspektus	256
5. Nagy úr a muszáj...: a nyelvi modalitás	258
5.1. Az igemódok és funkcióik	258
5.1.1. A feltételes mód	259
5.1.2. A kötőmód	259
5.1.2.1. Az egyszerű felszólítás	260
5.1.2.2. A cél kifejezése kötőmóddal és hogy kötőszós alárendelt mondattal	261
5.1.2.3. A vonzatos igék és a kötőmód (függő kijelentések)	262
5.1.2.3.1. A kötőmódban álló mellékmondatok helyettesítése infinitívusszal	263
5.1.2.4. Általános érvényű lehetőség, szükségszerűség, preferencia	263
5.1.2.5. A függő (indirekt) kérdések	264
5.1.2.6. A függő felszólítás	264
5.1.2.6.1. A függő mondatok szórendjének összehasonlítása	265
5.1.3. Az igemódok funkcionális összefüggései - összegzés	265
5.2. A segédigék és a -hat/-het	266
6. Két megnyilatkozás egy mondat keretében - két igei centrum egy mondat határán belül	268
6.1. Az összetett mondatok	268
6.1.1. A mellérendelő mondatok	268
6.1.2. A független mondatok	268
6.1.3. A hogy kötőszós tartalomadó (függő) mondatok	269
6.1.3.1. A hogy-os mondatok grammatikai szempontból	269
6.1.3.2. A hogy-os mondatok funkció szerinti felosztása	270
6.1.4. A vonatkozói alárendelés	272
6.2. Az igeneves szerkezetek	273
7. A szöveg összefüggését biztosító grammatikai eszközök	275
7.1. Az egyeztetés	275
7.1.1. A szám- és személy szerinti egyeztetés	275
7.1.2. A határozottság szerinti egyeztetés	277
7.1.2.1. A határozott-határozatlan ragozás problémás esetei	278
7.1.2.2. Az állítmány alakja több tárgy esetén	279
7.1.2.3. A határozott-határozatlan ragozás szövegösszetartó funkciója	279
7.1.3. Egyeztetés az állítás-tagadás szerint (a kettős tagadás)	280
7.2. A névelőhasználat	282
7.2.1. Névelős vagy névelőtlen főnév alanyi szerepben	283
7.2.2. Névelős vagy névelőtlen főnév állítmányi szerepben	283
7.2.3. Névelőhasználat a birtokos szerkezetekben	284
7.2.4. A névelőhasználat a tárgy és a határozók esetén	285
7.3. A névmásítás	286
7.3.1. A névmásítás táblázatos összefoglalása	287
7.4. A szórend	291
7.4.1. A hangsúlyos mondat szórendje	291
7.4.1.1. Hangsúlyos elemek	293
7.4.1.2. Nem hangsúlyozható elemek	294
7.4.1.3. A cselekvés folyamatossága és a szórend	295
7.4.2. A narratív mondat szórendje	295
7.4.3. Az állítmányt bővítő határozók helye a mondatban	296
7.4.4. A hangsúlykérő és a hangsúlykerülő igék	297
7.4.5. A segédigés szerkezetek szórendje	299
7.4.5.1. A segédigék viselkedése segédige + egyszerű ige esetén	300
7.4.5.2. A segédigék viselkedése segédige + igemódosító + ige esetén	300
7.4.5.3. A segédigés mondatok szórendjének laza (praktikus) szabályai	301
Hangtan	303
Irodalom	314
Mutató	317

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XXIX. tagja.

Hegedűs Rita: Magyar nyelvtanFormák, funkciók, összefüggések

Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan
Formák, funkciók, összefüggések