| ELŐSZÓ | 9 | 
| AZ IGE (Hangay Zoltán) | 13 | 
|   Az ige fogalma | 13 | 
|   Az ige szótári alakja és tőalakjai | 14 | 
|   Igefajok/igenemek a cselekvő alany szempontjából | 16 | 
|   Igefajok/igenemek a tárgy szempontjából | 18 | 
|   Igefajok/igenemek az igeszemlélet szempontjából | 19 | 
|   Igefajok/igenemek az igejelleg/akcióminőség szerint | 20 | 
|   A vonzatos igék és igei szókapcsolatok | 21 | 
|   Az igekötős igék | 22 | 
|   Az ige alakjának és jelentésének viszonya | 24 | 
|   Az igejelek és -ragok gyakoriságáról | 26 | 
|   Komplex igeelemzések | 28 | 
|   Szakirodalom | 31 | 
|   Forrás | 31 | 
| A NÉVSZÓK | 32 | 
| A főnév (Dobsonyi Sándor) | 32 | 
|   Elvont főnevek | 32 | 
|   Konkrét főnevek | 36 | 
|      Köznevek | 36 | 
|      Tulajdonnevek | 51 | 
|   Szakirodalom | 58 | 
|   Forrás | 59 | 
| A melléknév (Dobsonyi Sándor) | 60 | 
|   Szakirodalom | 74 | 
|   Forrás | 74 | 
| A számnév (Dobsonyi Sándor) | 75 | 
|   Határozott számnevek | 75 | 
|   Határozatlan számnevek | 82 | 
|   Szakirodalom | 85 | 
|   Forrás | 86 | 
| A névmás (Hangay Zoltán) | 86 | 
|   A csak főnevet helyettesítő névmások | 86 | 
|      A személyes névmás | 86 | 
|      A tágabb értelemben vett személyes névmások: a visszaható, a birtokos és a kölcsönös névmás | 90 | 
|   A főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások | 91 | 
|      A mutató névmás | 91 | 
|      A kérdő névmás | 93 | 
|      A vonatkozó névmás | 94 | 
|      A határozatlan névmás | 96 | 
|      Az általános névmás | 98 | 
|   Komplex névmáselemzések | 101 | 
|   Szakirodalom | 102 | 
|   Forrás | 102 | 
| AZ IGENEVEK | 103 | 
| A főnévi igenév (Nagy Katalin) | 103 | 
|   A főnévi igenév mint alany | 103 | 
|      Egyszerű alany | 103 | 
|      Kettős alany | 105 | 
|      A főnévi igenévi alany bővítményei | 105 | 
|   A főnévi igenév mint tárgy | 106 | 
|      Egyszerű tárgy | 106 | 
|      Többszörös tárgy | 107 | 
|      Kettős tárgy | 107 | 
|      Szerkezetszintű tárgy | 108 | 
|      A főnévi igenévi tárgy bővítményei | 108 | 
|   A főnévi igenév mint határozó | 108 | 
|      Célhatározó | 108 | 
|      Állandó határozó | 109 | 
|      Okhatározó | 110 | 
|      Állapothatározó | 110 | 
|      Tekintethatározó | 111 | 
|      Részeshatározó | 111 | 
|      A főnévi igenévi határozó bővítményei | 111 | 
|   A főnévi igenév mint birtokos jelző | 112 | 
|   A főnévi igenév mint értelmező jelző | 112 | 
|   A főnévi igenévi állítmány kérdése | 112 | 
|   A főnévi igenév mint a mondat főtagja | 113 | 
|   Formális főnévi igenevek (segédigenevek) | 113 | 
|   Szakirodalom | 114 | 
|   Forrás | 114 | 
| A melléknévi igenév (Dobsonyi Sándor) | 115 | 
|   Szakirodalom | 118 | 
|   Forrás | 118 | 
| Az igei igenév (Nagy Katalin) | 119 | 
|   Szakirodalom | 121 | 
|   Forrás | 121 | 
| A határozói igenév (Nagy Katalin) | 121 | 
|   A határozói igenév mint kötelező és fakultatív vonzat | 121 | 
|      Állapothatározói kötelező vonzatok az állapotjelentésű létige mellett | 121 | 
|      Állapothatározói vonzatok az áll, marad, tölt, érzi magát, talál, tart, felejt, hagy igék mellett | 125 | 
|      Állandó határozói vonzat | 125 | 
|   A határozói igenév mint szabad határozó | 125 | 
|      Időhatározó | 125 | 
|      Okhatározó | 126 | 
|      Állapothatározó | 129 | 
|      Eredményhatározó | 130 | 
|      Célhatározó | 130 | 
|      Módhatározó | 131 | 
|      Fok- és mértékhatározó | 132 | 
|   Határozói igenévvel kifejezett komplex szerepű határozók | 133 | 
|      Idő-és állapothatározó | 133 | 
|      Idő- és okhatározó | 134 | 
|      Idő- és módhatározó | 134 | 
|      Állapot- és módhatározó | 135 | 
|      Ok- és célhatározó | 136 | 
|      Ok- és módhatározó | 136 | 
|      Mód- és mértékhatározó | 137 | 
|      Mód- és eszközhatározó | 137 | 
|      Eszköz- és okhatározó | 137 | 
|      Idő-, ok- és állapothatározó | 138 | 
|      Idő-, cél- és állapothatározó | 138 | 
|      Fok-, cél- és állapothatározó | 139 | 
|   A határozói igenevek szófajváltása | 139 | 
|   Szakirodalom | 143 | 
|   Forrás | 143 | 
| A HATÁROZÓSZÓ (Nagy Katalin) | 145 | 
|    Névmási alapszavú határozószók | 145 | 
|    Határozott fogalmi tartalmú határozószók | 154 | 
|    Személyragos határozószók | 172 | 
|    Egyéb esetek: összetett határozószók; a határozószók és az összekapcsolt határozók | 176 | 
|    Idegen eredetű határozószók | 180 | 
|    A határozószók szófajváltása | 180 | 
|    Szakirodalom | 181 | 
|    Forrás | 181 | 
| A VISZONYSZÓK | 183 | 
| A névelő (Nagy Katalin) | 183 | 
|   A határozott névelő | 183 | 
|   A határozatlan névelő | 185 | 
|   A névelőtlenség | 186 | 
|   Szakirodalom | 186 | 
|   Forrás | 187 | 
| A névutó és a névutómelléknév (Nagy Katalin) | 187 | 
|   Ragtalan névszóhoz járuló névutók | 187 | 
|      Egyirányú, ragtalan névszóhoz járuló névutók | 187 | 
|      Többirányú, ragtalan névszóhoz járuló névutók | 193 | 
|   Birtokos személyjelet tartalmazó névutók | 195 | 
|   Ragos névszóhoz járuló (ragvonzó), egyirányú névutók | 199 | 
|      Határozói igenévből alakult névutók | 199 | 
|      Névszókból alakult névutók | 201 | 
|   A névutómelléknév | 204 | 
|   Szakirodalom | 205 | 
|   Forrás | 205 | 
| A kötőszó (Hangay Zoltán) | 206 | 
|   A kötőszó fogalma és szerepe | 206 | 
|   Több szinten kapcsolódó mellérendelő kötőszók | 207 | 
|      Főleg kapcsolatos viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 207 | 
|      Ellentétes viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 210 | 
|      Választó viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 211 | 
|      Következtető viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 212 | 
|      Magyarázó viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 213 | 
|   Alárendelő mellékmondatokat kapcsoló kötőszók | 214 | 
|   Vonatkozó névmási kötőszók | 216 | 
|   Határozószói kötőszók | 216 | 
|   Szakirodalom | 217 | 
|   Forrás | 217 | 
| Az igekötő | 217 | 
|   Szakirodalom | 232 | 
|   Forrás | 232 | 
| A segédigék és származékaik | 233 | 
|   A mondatrészteremtő segédszók (kopulák) | 233 | 
|      Az összetett állítmány segédigéi: a van szóalakjai, a marad és a múlik | 233 | 
|      Az összetett alany, tárgy, határozó és jelző segédigenevei | 236 | 
|      A volta és való segédszók | 239 | 
|   A szóalakteremtő segédszók: fog, volna; volt, vala | 241 | 
|   Az ige aspektuális, modális és pragmatikai segédigéi: szokott, talál, tetszik | 244 | 
|   Segédigeszerű szavak | 247 | 
|      Funkcióigék | 247 | 
|      Modális tartalmú igék | 248 | 
|   Szakirodalom | 249 | 
|   Forrás | 250 | 
| A módosítószó (Hangay Zoltán) | 250 | 
| A MONDATSZÓK (Hangay Zoltán) | 257 | 
| Az indulatszó | 257 | 
|   A tulajdonképpeni indulatszók az érzelemkifejező mondatszók | 257 | 
|   Akarati mondatszók | 260 | 
|   Mutató mondatszók | 261 | 
|   Hangutánzó mondatszók | 262 | 
|   Hangulatfestő mondatszók | 262 | 
| A kérdő- és felelőszók | 263 | 
|   Szakirodalom | 265 | 
|   Forrás | 265 | 
| MUTATÓ | 266 |