| ELŐSZÓ | 9 |
| AZ IGE (Hangay Zoltán) | 13 |
| Az ige fogalma | 13 |
| Az ige szótári alakja és tőalakjai | 14 |
| Igefajok/igenemek a cselekvő alany szempontjából | 16 |
| Igefajok/igenemek a tárgy szempontjából | 18 |
| Igefajok/igenemek az igeszemlélet szempontjából | 19 |
| Igefajok/igenemek az igejelleg/akcióminőség szerint | 20 |
| A vonzatos igék és igei szókapcsolatok | 21 |
| Az igekötős igék | 22 |
| Az ige alakjának és jelentésének viszonya | 24 |
| Az igejelek és -ragok gyakoriságáról | 26 |
| Komplex igeelemzések | 28 |
| Szakirodalom | 31 |
| Forrás | 31 |
| A NÉVSZÓK | 32 |
| A főnév (Dobsonyi Sándor) | 32 |
| Elvont főnevek | 32 |
| Konkrét főnevek | 36 |
| Köznevek | 36 |
| Tulajdonnevek | 51 |
| Szakirodalom | 58 |
| Forrás | 59 |
| A melléknév (Dobsonyi Sándor) | 60 |
| Szakirodalom | 74 |
| Forrás | 74 |
| A számnév (Dobsonyi Sándor) | 75 |
| Határozott számnevek | 75 |
| Határozatlan számnevek | 82 |
| Szakirodalom | 85 |
| Forrás | 86 |
| A névmás (Hangay Zoltán) | 86 |
| A csak főnevet helyettesítő névmások | 86 |
| A személyes névmás | 86 |
| A tágabb értelemben vett személyes névmások: a visszaható, a birtokos és a kölcsönös névmás | 90 |
| A főnevet, melléknevet és számnevet helyettesítő névmások | 91 |
| A mutató névmás | 91 |
| A kérdő névmás | 93 |
| A vonatkozó névmás | 94 |
| A határozatlan névmás | 96 |
| Az általános névmás | 98 |
| Komplex névmáselemzések | 101 |
| Szakirodalom | 102 |
| Forrás | 102 |
| AZ IGENEVEK | 103 |
| A főnévi igenév (Nagy Katalin) | 103 |
| A főnévi igenév mint alany | 103 |
| Egyszerű alany | 103 |
| Kettős alany | 105 |
| A főnévi igenévi alany bővítményei | 105 |
| A főnévi igenév mint tárgy | 106 |
| Egyszerű tárgy | 106 |
| Többszörös tárgy | 107 |
| Kettős tárgy | 107 |
| Szerkezetszintű tárgy | 108 |
| A főnévi igenévi tárgy bővítményei | 108 |
| A főnévi igenév mint határozó | 108 |
| Célhatározó | 108 |
| Állandó határozó | 109 |
| Okhatározó | 110 |
| Állapothatározó | 110 |
| Tekintethatározó | 111 |
| Részeshatározó | 111 |
| A főnévi igenévi határozó bővítményei | 111 |
| A főnévi igenév mint birtokos jelző | 112 |
| A főnévi igenév mint értelmező jelző | 112 |
| A főnévi igenévi állítmány kérdése | 112 |
| A főnévi igenév mint a mondat főtagja | 113 |
| Formális főnévi igenevek (segédigenevek) | 113 |
| Szakirodalom | 114 |
| Forrás | 114 |
| A melléknévi igenév (Dobsonyi Sándor) | 115 |
| Szakirodalom | 118 |
| Forrás | 118 |
| Az igei igenév (Nagy Katalin) | 119 |
| Szakirodalom | 121 |
| Forrás | 121 |
| A határozói igenév (Nagy Katalin) | 121 |
| A határozói igenév mint kötelező és fakultatív vonzat | 121 |
| Állapothatározói kötelező vonzatok az állapotjelentésű létige mellett | 121 |
| Állapothatározói vonzatok az áll, marad, tölt, érzi magát, talál, tart, felejt, hagy igék mellett | 125 |
| Állandó határozói vonzat | 125 |
| A határozói igenév mint szabad határozó | 125 |
| Időhatározó | 125 |
| Okhatározó | 126 |
| Állapothatározó | 129 |
| Eredményhatározó | 130 |
| Célhatározó | 130 |
| Módhatározó | 131 |
| Fok- és mértékhatározó | 132 |
| Határozói igenévvel kifejezett komplex szerepű határozók | 133 |
| Idő-és állapothatározó | 133 |
| Idő- és okhatározó | 134 |
| Idő- és módhatározó | 134 |
| Állapot- és módhatározó | 135 |
| Ok- és célhatározó | 136 |
| Ok- és módhatározó | 136 |
| Mód- és mértékhatározó | 137 |
| Mód- és eszközhatározó | 137 |
| Eszköz- és okhatározó | 137 |
| Idő-, ok- és állapothatározó | 138 |
| Idő-, cél- és állapothatározó | 138 |
| Fok-, cél- és állapothatározó | 139 |
| A határozói igenevek szófajváltása | 139 |
| Szakirodalom | 143 |
| Forrás | 143 |
| A HATÁROZÓSZÓ (Nagy Katalin) | 145 |
| Névmási alapszavú határozószók | 145 |
| Határozott fogalmi tartalmú határozószók | 154 |
| Személyragos határozószók | 172 |
| Egyéb esetek: összetett határozószók; a határozószók és az összekapcsolt határozók | 176 |
| Idegen eredetű határozószók | 180 |
| A határozószók szófajváltása | 180 |
| Szakirodalom | 181 |
| Forrás | 181 |
| A VISZONYSZÓK | 183 |
| A névelő (Nagy Katalin) | 183 |
| A határozott névelő | 183 |
| A határozatlan névelő | 185 |
| A névelőtlenség | 186 |
| Szakirodalom | 186 |
| Forrás | 187 |
| A névutó és a névutómelléknév (Nagy Katalin) | 187 |
| Ragtalan névszóhoz járuló névutók | 187 |
| Egyirányú, ragtalan névszóhoz járuló névutók | 187 |
| Többirányú, ragtalan névszóhoz járuló névutók | 193 |
| Birtokos személyjelet tartalmazó névutók | 195 |
| Ragos névszóhoz járuló (ragvonzó), egyirányú névutók | 199 |
| Határozói igenévből alakult névutók | 199 |
| Névszókból alakult névutók | 201 |
| A névutómelléknév | 204 |
| Szakirodalom | 205 |
| Forrás | 205 |
| A kötőszó (Hangay Zoltán) | 206 |
| A kötőszó fogalma és szerepe | 206 |
| Több szinten kapcsolódó mellérendelő kötőszók | 207 |
| Főleg kapcsolatos viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 207 |
| Ellentétes viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 210 |
| Választó viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 211 |
| Következtető viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 212 |
| Magyarázó viszonyt jelölő mellérendelő kötőszók | 213 |
| Alárendelő mellékmondatokat kapcsoló kötőszók | 214 |
| Vonatkozó névmási kötőszók | 216 |
| Határozószói kötőszók | 216 |
| Szakirodalom | 217 |
| Forrás | 217 |
| Az igekötő | 217 |
| Szakirodalom | 232 |
| Forrás | 232 |
| A segédigék és származékaik | 233 |
| A mondatrészteremtő segédszók (kopulák) | 233 |
| Az összetett állítmány segédigéi: a van szóalakjai, a marad és a múlik | 233 |
| Az összetett alany, tárgy, határozó és jelző segédigenevei | 236 |
| A volta és való segédszók | 239 |
| A szóalakteremtő segédszók: fog, volna; volt, vala | 241 |
| Az ige aspektuális, modális és pragmatikai segédigéi: szokott, talál, tetszik | 244 |
| Segédigeszerű szavak | 247 |
| Funkcióigék | 247 |
| Modális tartalmú igék | 248 |
| Szakirodalom | 249 |
| Forrás | 250 |
| A módosítószó (Hangay Zoltán) | 250 |
| A MONDATSZÓK (Hangay Zoltán) | 257 |
| Az indulatszó | 257 |
| A tulajdonképpeni indulatszók az érzelemkifejező mondatszók | 257 |
| Akarati mondatszók | 260 |
| Mutató mondatszók | 261 |
| Hangutánzó mondatszók | 262 |
| Hangulatfestő mondatszók | 262 |
| A kérdő- és felelőszók | 263 |
| Szakirodalom | 265 |
| Forrás | 265 |
| MUTATÓ | 266 |