| 1. ELŐSZÓ | 7 |
| 1.1. Általános megjegyzések | 7 |
| 1.2. A könyv felépítése | 8 |
|
| 2. BEVEZETÉS. A JELENTÉSVÁLTOZÁSOKRÓL SZÓLÓ ELMÉLETEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE (XIX-XX. SZ.) | 11 |
| 2.1. Ch. K. Reisig | 11 |
| 2.2. A. Darmesteter | 12 |
| 2.3. M. Bréal | 17 |
| 2.4. H. Paul | 17 |
| 2.5. F. de Saussure | 18 |
| 2.6. H. Sperber | 19 |
| 2.7. W. Porzig | 20 |
| 2.8. J. Trier | 21 |
| 2.9. A. Jolles | 22 |
| 2.10. W. Schmidt | 23 |
| 2.11. G. Stern | 24 |
| 2.12. E. Huguet | 26 |
| 2.13. E. Coseriu | 30 |
| 2.14. V. Nyckees | 35 |
| 2.15. D. Geeraerts | 36 |
| 2.16. Zsilka János | 41 |
| 2.17. Összegző gondolatok a fejezethez | 42 |
|
| 3. A JELENTÉSVÁLTOZÁSOKRÓL ÁLTALÁBAN - DIAKRÓN SZEMPONTBÓL; ELMÉLETÜNK ALAPJAI | 44 |
| 3.1. A szemantika jelenlegi helyzete | 44 |
| 3.2. A jelentés mozzanatokra bontása - saját megközelítésünkben | 45 |
| 3.3. Baston - egy konkrét példa | 58 |
| 3.4. A jelentésváltozások főbb típusai - munkánk főbb célkitűzései | 66 |
| 3.5. A belső nyelvi változások | 73 |
| 3.6. A dublettek - a jelentésmozzanatok oldaláról | 76 |
| 3.7. Univerzális és specifikus változások | 83 |
| 3.8. Összegző gondolatok a fejezethez | 89 |
|
| 4. JELENTÉSTÁGULÁSOK ÉS JELENTÉSSZŰKÜLÉSEK A FRANCIA NYELV KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE SORÁN | 92 |
| 4.1. Jelentésszűkülés, jelentéstágulás és jelentésmozzanatok | 92 |
| 4.1.1. Jelentésszűkülés a jelentésmozzanatok számának csökkenése mellett | 93 |
| 4.1.2. Jelentésszűkülés a jelentésmozzanatok számának növekedése mellett | 94 |
| 4.1.3. Jelentéstágulás a jelentésmozzanatok számának növekedése mellett | 95 |
| 4.1.4. Jelentéstágulás a jelentésmozzanatok számának csökkenése mellett | 95 |
| 4.2. Egy konkrét példa: hautain - jelentéstágulás a jelentésmozzanatok számának növekedése mellett | 96 |
| 4.3. Diakrón változások eredményei a szinkróniában: csur | 102 |
| 4.4. Confondre - latin és francia jelentések egybevetése | 107 |
| 4.5. Kölcsönszavak nyelvspecifikus jelentésváltozása: draguer | 110 |
| 4.6. A változás egyes fázisairól nincsenek részletes források: mittere - mettre | 114 |
| 4.7. Az antonomázia és a jelentésváltozások: corbillard, ladre | 125 |
| 4.8. Braire, décéder - a jelentés szűkülése | 133 |
| 4.9. Szűkülés és tágulás kapcsolata: repaire | 135 |
| 4.10. Egykori szinonimák esete: linceul/drap, soustenance/soustenement/soustien | 138 |
| 4.11. „A szavak halála” és részleges halála: quérir | 141 |
| 4.12. Részlegesen kihalt jelentésrendszer, jelentéstágulás és jelentésszűkülés nyomai a szinkróniában: partir, départir, la part, le départ | 146 |
| 4.13. Néhány egyéb példa: déporter, discipline, dragon | 155 |
| 4.14. Szinkrónia és diakrónia a jelentésmozzanatok meghatározására épülő módszer fényében | 156 |
| 4. 15. Összegző gondolatok a fejezethez | 158 |
|
| 5. KONKLÚZIÓ | 160 |
|
| BIBLIOGRÁFIA | 164 |
|
| FÜGGELÉK | 169 |
