Tinta Könyvkiadó

Leírás Tartalomjegyzék A könyvről írták

Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben
Elvek és esetek

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben

304 oldal, A/4, puhafedeles
2100 Ft
ISBN 9789637094811
2008
ELŐSZÓ13
A. ELMÉLETI KÉRDÉSEK17
I. MORFOLÓGIAI STRUKTÚRÁK ÉS MORFOLÓGIAI FUNKCIÓK17
  1. A morfológiai struktúrák típusai: szavak és szóalakok17
  2. A nyelvi funkciók és a morfológia funkciói18
  3. Morfológiai alak, morfológiai funkció - és a morfológia tárgya20
II. ELMÉLETI MODELLEK: NÉZŐPONTOK ÉS ELVEK21
  1. A nyelv strukturális és funkcionális szemlélető megközelítése21
  1.1. A nyelvtudomány kognitív fordulata22
  1.2. A nyelvhasználat vizsgálatának előtérbe kerülése és a   nyelvtudomány pragmatikai fordulata25
  2. Univerzális, tipológiai és nyelvspecifikus sajátosságok27
  3. Univerzális szabályok vagy univerzális elvek?28
III. TERMÉSZETES NYELVELMÉLET - TERMÉSZETES MORFOLÓGIA29
  1. Jelöltségi elmélet: jelöletlenség és természetesség29
  2. A morfológiai jelöltségi elmélet univerzális elvei31
  2.1. Szerkezeti ikonicitás32
  2.2. Áttetszőség (transzparencia)33
  3. A természetesség nyelven kívüli és nyelvi evidenciái35
  4. A természetességi elmélet rendszerszintű elvei36
  5. Fokozatiság és prototípuselv a természetes morfológia   kategorizációjában38
IV. MORFOLÓGIAI MINTÁZATOK: PRODUKTIVITÁS - SZABÁLYSZERŰSÉG - GYAKORISÁG, PRODUKTIVITÁS - KREATIVITÁS - ANALÓGIA39
  1. Az új szavak létrehozása és a termékenység39
  2. A produktivitás41
  3. Produktivitás a szóalkotásban.42
  4. A produktivitás és az osztályok nyitottsága42
  5. Produktivitás és szemantikai kompozicionalitás44
  6. A produktivitás mértékének meghatározása45
  7. A produktivitás mértékének meghatározása természetes   nyelvelméleti keretben47
  8. Termékenység, szabályosság és gyakoriság51
  9. Produktivitás, kreativitás, analógia52
V. SZÓALKOTÁS, SZÓKÉPZÉS57
  1. Nyelvi, ill. szóalkotási szabályok57
  1.1. Nyelvi szabályok és/vagy hálózati viszonyok57
  1.2. Szóalkotási szabályok58
  1.3. A szóalkotási szabályok korlátozásai60
  2. A szóképzés (deriváció)63
  2.1. A szóképzés (deriváció) eszközei63
  2.2. A szóképzés típusai65
  2.3. A szóképzési (derivációs) szabályok67
  2.4. A szóképzési affixumok és szabályok reprezentációja68
  2.5. A magyar szóképzésben résztvevő szófajok: lehetséges bemeneti   és kimeneti kategóriák69
  2.6. Szóképzés és szófajváltás71
  3. Paradigmák és osztályok a ragozásban és a szóképzésben72
  3.1. Ragozási paradimák72
  3.2. Szóképzési paradigmák73
  4. Szóképzés és jelentés 1.: lexikai - potenciális - aktuális szó,   lexikális - potenciális - aktuális jelentés74
  4.1. Létező, aktuális és potenciális szó74
  4.2. Lexikális, aktuális és potenciális jelentés75
  5. Szóképzés és jelentés 2.: Metaforizáció és szóképzés78
  5.1. Alapszavak és metaforikus jelentések78
  5.1.1. A szóképzési szabályok korlátozása és a metaforikus jelentések79
  5.1.2. Egy szóképzési szabály - több szóképzési jelentés79
  5.1.3. Rivális szóképzési szabályok80
  5.2. Derivátumok és metaforikus jelentések81
  5.2.1. A metaforikus jelentés mint a szóképzési folyamat közvetlen   következménye81
  5.2.2. A szóképzés mint a metaforizáció manifesztálódása84
VI. POLISZÉMIA, JELENTÉSVÁLTOZÁS, GRAMMATIKALIZÁCIÓ87
  1. A grammatikalizációs kutatásokról és nyelvelméleti hátterükről88
  1.1. Bevezetés88
  1.2. A formális/strukturális és a funkcionális szemléletű nyelvelméletek   és a grammatikalizáció90
  1.2.1. A holista kognitív nyelvészet és a grammatikalizáció kutatása90
  1.2.2. A grammatikalizációs kutatások és a nyelvhasználat vizsgálata91
  1.2.3. A grammatikalizáció és a természetes nyelvelmélet91
  1.2.4. Bybee a grammatikalizációról92
  1.3. A funkcionális szemlélet és a grammatikalizációs kutatás   perspektívái93
  2. Jelentésváltozás, poliszémia, grammatikalizáció95
  3. A grammatikai egységek jellemzői96
  4. A grammatikalizáció forrásszerkezetei96
  5. A grammatikalizációval kapcsolatos jelentésváltozási   mechanizmusok97
  5.1. Szemantikai általánosulás97
  5.2. Metaforikus folyamatok98
  5.3. Metonimikus folyamatok99
  5.4. Inferencia99
B. ESETTANULMÁNYOK 1.: A SZÓKÉPZÉSI RENDSZER EGYES RÉSZEI101
I. ELVEK ÉS ESETEK: KÉT PÉLDA A MAGYAR IGEKÉPZÉSBŐL101
  1. Szóképzési paradigmák a magyar frekventatív-duratív igeképzésben101
  2. A szóképzési produktivitás fokozatai: a -(V)z és az -(V)l igeképző105
  2.1. A -(V)z és az -(V)l igeképzőre vonatkozó képzési szabályok105
  2.2. A -(V)z és az -(V)l igeképző produktivitása107
  3. Összegzés112
II. FUNKCIÓMEGOSZLÁS ÉS SZINONÍMIA A MELLÉKNÉVKÉPZÉSBEN114
  1. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 1.: -i és -beli114
  1.1. Az -i képző114
  1.2. A -beli képző119
  1.3. Az -i és a -beli képző viszonya121
  2. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 2.: az -i és az -(V)s   képző123
  2.1. Az -(V)s képző123
  2.1.1. Az -(V)s mint főnévi alapú melléknévképző124
  2.2. Az -i és az -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése126
III. A FőNÉVKÉPZÉS EGYES VITATOTT PRODUKTIVITÁSÚ ESETEI129
  1. A -dA képző132
  1.1. A főnévi alapú képzés133
  1.2. Az igei alapú képzés136
  1.2.1. Általános megállapítások136
  1.2.2. Morfológiai újraelemzés?137
  1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben139
  1.2.4. Nem szabályos képzések140
  1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői141
  1.3. Összefoglalás: A -dA értékelése a termékenység szempontjából142
  2. A -sdi képző142
  2.1. Problémafelvetés142
  2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői144
  2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői145
  2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység146
  2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben147
  2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben148
  2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés - egységes kezelésben149
  2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása150
  2.9. A -(s)di képző: összefoglalás152
  3. A -kA és a -cskA képző153
  3.1. A -kA képző a StrMorf.-ban153
  3.2. A -kA és a -cskA képző produktivitásának mértéke155
  3.3. Mi az oka annak, hogy a -cskA a produktívabb képző?158
  3.4. Miért nem kapcsolódhat a -kA képző egy szótagú szavakhoz?160
  3.5. Miért nem járulhat a -kA képző a és e végű szavakhoz?161
  3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új   általános szabály162
  3.7. A szabály történeti háttere162
  3.8. Valóban fennáll-e a -kA képzőre vonatkozó korlátozás a   zárhangra végződő szavak esetében is?164
  3.9. A -kA és a -cskA képző: összegzés165
  4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők166
  4.1. Az -árium képző167
  4.2. Az -itás képző169
  4.3. Az -izmus képző172
  4.4. Az -ista képző175
  4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai: kritériumok179
  5. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás181
IV. A SZÓKÉPZÉS HATÁRÁN: NÉHÁNY, AZ IGEKÖTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS MORFOSZEMANTIKAI KÉRDÉS183
  1. Az igekötők poliszémiája 1.: Jelentésváltozás, grammatikalizáció,   produktivitás - az agyon és a tönkre igekötő példája184
  1.1. Az agyon igekötő185
  1.1.1. Az agyon igekötő a mai nyelvi rendszerben185
  1.1.2. Az agyon elem grammatikalizációjának állomásai186
  1.1.3. Az agyon grammatikalizációja és az igekötő kategóriájába való   tartozás kritériumai189
  1.2. A tönkre igekötő190
  1.2.1. A tönkre igekötő a mai nyelvi rendszerben190
  1.2.2. A tönkre elem grammatikalizációjának állomásai194
  1.2.3. A tönkre elem grammatikalizációs folyamata: összefoglalás197
  1.3. Poliszémia - grammatikalizáció - produktivitás: összefoglalás199
  2. Az igekötők poliszémiája 2.: Igekötők kapcsolódási mintái200
  2.1. A be igekötő kapcsolódási mintái201
  2.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében201
  2.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében204
  2.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében212
  2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái214
  2.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében214
  2.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében218
  2.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái221
  2.3.1. Az agyon igekötő kapcsolhatósága első jelentésében221
  2.3.2. Az agyon igekötő kapcsolhatósága második jelentésében223
  2.3.3. Az agyon (+ magát) kapcsolhatósága az agyon harmadik   jelentésében229
  2.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái231
  2.4.1. A tönkre igekötő kapcsolhatósága első jelentésében231
  2.4.2. A tönkre (+ magát) kapcsolhatósága a tönkre második   jelentésében233
  2.5. Igekötők kapcsolhatósága - összefoglalás234
C. ESETTANULMÁNYOK 2.: SZÓKÉPZÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT238
I. PRODUKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS ANALÓGIA A KÖZNYELVI ÉS A KÖLTŐI NEOLOGIZMUSOKBAN238
  1. Szabályos és szabályszegő neologizmusok238
  2. Szóképzési neologizmusok a magyarban239
  2.1. Produktív szabályokat követő neologizmusok240
  2.1.1. Főnévi alapszavú képzések240
  2.1.2. Igei alapszavú képzések243
  2.1.3. Melléknévi alapszavú képzések245
  2.2. Nem produktív képzésmód aktivizálása247
  2.2.1. Nem produktív igeképzők felhasználása247
  2.2.2. Nem produktív főnévképzők249
  2.3. Analógiás képzések249
  2.3.1. Felszíni analógia249
  2.3.2. Felszíni analógia szerkezeti párhuzammal250
  2.3.3. Kontamináció, szójáték251
  2.4. Szabálykövetés és szabályszegés együttes előfordulása252
  2.4.1. A hatókör túllépése252
  2.4.2. Vetélkedő affixumok közül a speciális alkalmazása általános   esetben253
  3. Produktivitás és kreativitás a beszélt nyelvi és a költői   neologizmusokban255
II. A NEOLOGIZMUSOK A NYELVI RENDSZER, A NYELVI NORMA ÉS A NYELVHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL: BE IGEKÖTŐS NEOLOGIZMUSOK „HELYI ÉRTÉKE”258
  1. Példák: néhány be igekötős neologizmus a szakirodalomból259
  2. A be igekötő nyelvrendszerbeli összefüggései261
  2.1. Aspektus, akcióminőség, igekötők261
  2.2. A be igekötő jelentései termékeny mintákban263
  3. A be igekötős neologizmusok típusai264
  3.1. A nyelvi rendszer szabályait követő neologizmusok264
  3.1.1. irány: 'befelé'264
  3.1.2. teljesség (totális akcióminőség): 'nagy vagy teljes   terület[et/felületet érintve]'265
  3.1.3. telítettség (szaturatív akcióminőség): '(relatíve) nagy vagy   kielégítő mértékben [végzett cselekvés]'265
  3.2. A be igekötő új használatai és új jelentései266
  3.2.1. 'valamilyen intenzív/felfokozott lelki vagy tudati állapotba való   kerülés és az abban való elmerülés' - a szubmerzív akcióminőség266
  3.2.2. A be igekötő és más igekötők269
  3.2.3. A be igekötő szokásosan igekötőtlen igéken271
  4. Az adatok értékelése a rendszerbeli összefüggések szempontjából271
  4.1. Magyarázatkeresés az igekötők „felcserélésére”271
  4.1.1. A fel, a le és a be igekötő272
  4.1.2. A ki és a be igekötő273
  4.1.3. Az el és a be igekötő274
  4.1.4. A meg és a be igekötő275
  4.2. Magyarázatkeresés a „felesleges” igekötőhasználatra276
  4.3. Kompetencia, produktivitás, kreativitás, analógia277
  5. Presztízsváltozat, csoportnorma, egyéni nyelvhasználat279
  6. A neologizmusok eltérő értékelésének okairól281
ZÁRSZÓ284
FORRÁSOK285
HIVATKOZOTT MŰVEK286

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 76. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2019-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
Hírlevél

Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.
Feliratkozás

A feliratkozott címzettek között minden hónapban egy 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.
Eddigi nyertesek.
A Tinta Könyvkiadó sikerlistája
2020 - február
1.Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet
2.Magyar értelmező alapszótár diákoknak
3.(Ny)elvi kérdések
4.Helyesírási munkafüzet
5.Szólások és közmondások - Munkafüzet
6.A tulajdonnevek helyesírása
7.Szövegalkotási és szövegértési munkafüzet
8.(Ny)elvi kérdések
9.Szólások, közmondások eredete
10.Magyar szókincsbővítő diákszótár