Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben
Elvek és esetek

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben

304 oldal, A/4, puhafedeles
ISBN 9789637094811
2008

ELŐSZÓ	13
A. ELMÉLETI KÉRDÉSEK	17
I. MORFOLÓGIAI STRUKTÚRÁK ÉS MORFOLÓGIAI FUNKCIÓK	17
1. A morfológiai struktúrák típusai: szavak és szóalakok	17
2. A nyelvi funkciók és a morfológia funkciói	18
3. Morfológiai alak, morfológiai funkció - és a morfológia tárgya	20
II. ELMÉLETI MODELLEK: NÉZŐPONTOK ÉS ELVEK	21
1. A nyelv strukturális és funkcionális szemlélető megközelítése	21
1.1. A nyelvtudomány kognitív fordulata	22
1.2. A nyelvhasználat vizsgálatának előtérbe kerülése és a nyelvtudomány pragmatikai fordulata	25
2. Univerzális, tipológiai és nyelvspecifikus sajátosságok	27
3. Univerzális szabályok vagy univerzális elvek?	28
III. TERMÉSZETES NYELVELMÉLET - TERMÉSZETES MORFOLÓGIA	29
1. Jelöltségi elmélet: jelöletlenség és természetesség	29
2. A morfológiai jelöltségi elmélet univerzális elvei	31
2.1. Szerkezeti ikonicitás	32
2.2. Áttetszőség (transzparencia)	33
3. A természetesség nyelven kívüli és nyelvi evidenciái	35
4. A természetességi elmélet rendszerszintű elvei	36
5. Fokozatiság és prototípuselv a természetes morfológia kategorizációjában	38
IV. MORFOLÓGIAI MINTÁZATOK: PRODUKTIVITÁS - SZABÁLYSZERŰSÉG - GYAKORISÁG, PRODUKTIVITÁS - KREATIVITÁS - ANALÓGIA	39
1. Az új szavak létrehozása és a termékenység	39
2. A produktivitás	41
3. Produktivitás a szóalkotásban.	42
4. A produktivitás és az osztályok nyitottsága	42
5. Produktivitás és szemantikai kompozicionalitás	44
6. A produktivitás mértékének meghatározása	45
7. A produktivitás mértékének meghatározása természetes nyelvelméleti keretben	47
8. Termékenység, szabályosság és gyakoriság	51
9. Produktivitás, kreativitás, analógia	52
V. SZÓALKOTÁS, SZÓKÉPZÉS	57
1. Nyelvi, ill. szóalkotási szabályok	57
1.1. Nyelvi szabályok és/vagy hálózati viszonyok	57
1.2. Szóalkotási szabályok	58
1.3. A szóalkotási szabályok korlátozásai	60
2. A szóképzés (deriváció)	63
2.1. A szóképzés (deriváció) eszközei	63
2.2. A szóképzés típusai	65
2.3. A szóképzési (derivációs) szabályok	67
2.4. A szóképzési affixumok és szabályok reprezentációja	68
2.5. A magyar szóképzésben résztvevő szófajok: lehetséges bemeneti és kimeneti kategóriák	69
2.6. Szóképzés és szófajváltás	71
3. Paradigmák és osztályok a ragozásban és a szóképzésben	72
3.1. Ragozási paradimák	72
3.2. Szóképzési paradigmák	73
4. Szóképzés és jelentés 1.: lexikai - potenciális - aktuális szó, lexikális - potenciális - aktuális jelentés	74
4.1. Létező, aktuális és potenciális szó	74
4.2. Lexikális, aktuális és potenciális jelentés	75
5. Szóképzés és jelentés 2.: Metaforizáció és szóképzés	78
5.1. Alapszavak és metaforikus jelentések	78
5.1.1. A szóképzési szabályok korlátozása és a metaforikus jelentések	79
5.1.2. Egy szóképzési szabály - több szóképzési jelentés	79
5.1.3. Rivális szóképzési szabályok	80
5.2. Derivátumok és metaforikus jelentések	81
5.2.1. A metaforikus jelentés mint a szóképzési folyamat közvetlen következménye	81
5.2.2. A szóképzés mint a metaforizáció manifesztálódása	84
VI. POLISZÉMIA, JELENTÉSVÁLTOZÁS, GRAMMATIKALIZÁCIÓ	87
1. A grammatikalizációs kutatásokról és nyelvelméleti hátterükről	88
1.1. Bevezetés	88
1.2. A formális/strukturális és a funkcionális szemléletű nyelvelméletek és a grammatikalizáció	90
1.2.1. A holista kognitív nyelvészet és a grammatikalizáció kutatása	90
1.2.2. A grammatikalizációs kutatások és a nyelvhasználat vizsgálata	91
1.2.3. A grammatikalizáció és a természetes nyelvelmélet	91
1.2.4. Bybee a grammatikalizációról	92
1.3. A funkcionális szemlélet és a grammatikalizációs kutatás perspektívái	93
2. Jelentésváltozás, poliszémia, grammatikalizáció	95
3. A grammatikai egységek jellemzői	96
4. A grammatikalizáció forrásszerkezetei	96
5. A grammatikalizációval kapcsolatos jelentésváltozási mechanizmusok	97
5.1. Szemantikai általánosulás	97
5.2. Metaforikus folyamatok	98
5.3. Metonimikus folyamatok	99
5.4. Inferencia	99
B. ESETTANULMÁNYOK 1.: A SZÓKÉPZÉSI RENDSZER EGYES RÉSZEI	101
I. ELVEK ÉS ESETEK: KÉT PÉLDA A MAGYAR IGEKÉPZÉSBŐL	101
1. Szóképzési paradigmák a magyar frekventatív-duratív igeképzésben	101
2. A szóképzési produktivitás fokozatai: a -(V)z és az -(V)l igeképző	105
2.1. A -(V)z és az -(V)l igeképzőre vonatkozó képzési szabályok	105
2.2. A -(V)z és az -(V)l igeképző produktivitása	107
3. Összegzés	112
II. FUNKCIÓMEGOSZLÁS ÉS SZINONÍMIA A MELLÉKNÉVKÉPZÉSBEN	114
1. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 1.: -i és -beli	114
1.1. Az -i képző	114
1.2. A -beli képző	119
1.3. Az -i és a -beli képző viszonya	121
2. Rivalizáló képzők a melléknévképzés körében 2.: az -i és az -(V)s képző	123
2.1. Az -(V)s képző	123
2.1.1. Az -(V)s mint főnévi alapú melléknévképző	124
2.2. Az -i és az -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése	126
III. A FőNÉVKÉPZÉS EGYES VITATOTT PRODUKTIVITÁSÚ ESETEI	129
1. A -dA képző	132
1.1. A főnévi alapú képzés	133
1.2. Az igei alapú képzés	136
1.2.1. Általános megállapítások	136
1.2.2. Morfológiai újraelemzés?	137
1.2.3. Új típusú használat az igei alapú képzésben	139
1.2.4. Nem szabályos képzések	140
1.2.5. Az igei alapú képzés jellemzői	141
1.3. Összefoglalás: A -dA értékelése a termékenység szempontjából	142
2. A -sdi képző	142
2.1. Problémafelvetés	142
2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői	144
2.3. Az igei kiindulású képzés jellemzői	145
2.4. A -(s)di-vel történő képzés jellemzői, termékenység	146
2.5. Tagolási kérdések a főnévi kiindulású képzésben	147
2.6. Tagolási kérdések az igei kiindulású képzésben	148
2.7. A főnévi és az igei kiindulású képzés - egységes kezelésben	149
2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása	150
2.9. A -(s)di képző: összefoglalás	152
3. A -kA és a -cskA képző	153
3.1. A -kA képző a StrMorf.-ban	153
3.2. A -kA és a -cskA képző produktivitásának mértéke	155
3.3. Mi az oka annak, hogy a -cskA a produktívabb képző?	158
3.4. Miért nem kapcsolódhat a -kA képző egy szótagú szavakhoz?	160
3.5. Miért nem járulhat a -kA képző a és e végű szavakhoz?	161
3.6. A két képző használatának alaki jellegzetességei: egy új általános szabály	162
3.7. A szabály történeti háttere	162
3.8. Valóban fennáll-e a -kA képzőre vonatkozó korlátozás a zárhangra végződő szavak esetében is?	164
3.9. A -kA és a -cskA képző: összegzés	165
4. A szókincs rétegződése és a szóképzés: idegen képzők	166
4.1. Az -árium képző	167
4.2. Az -itás képző	169
4.3. Az -izmus képző	172
4.4. Az -ista képző	175
4.5. Az idegen képzők produktivitásának fokozatai: kritériumok	179
5. A főnévképzés vizsgált esetei: összefoglalás	181
IV. A SZÓKÉPZÉS HATÁRÁN: NÉHÁNY, AZ IGEKÖTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS MORFOSZEMANTIKAI KÉRDÉS	183
1. Az igekötők poliszémiája 1.: Jelentésváltozás, grammatikalizáció, produktivitás - az agyon és a tönkre igekötő példája	184
1.1. Az agyon igekötő	185
1.1.1. Az agyon igekötő a mai nyelvi rendszerben	185
1.1.2. Az agyon elem grammatikalizációjának állomásai	186
1.1.3. Az agyon grammatikalizációja és az igekötő kategóriájába való tartozás kritériumai	189
1.2. A tönkre igekötő	190
1.2.1. A tönkre igekötő a mai nyelvi rendszerben	190
1.2.2. A tönkre elem grammatikalizációjának állomásai	194
1.2.3. A tönkre elem grammatikalizációs folyamata: összefoglalás	197
1.3. Poliszémia - grammatikalizáció - produktivitás: összefoglalás	199
2. Az igekötők poliszémiája 2.: Igekötők kapcsolódási mintái	200
2.1. A be igekötő kapcsolódási mintái	201
2.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében	201
2.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében	204
2.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében	212
2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái	214
2.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében	214
2.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében	218
2.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái	221
2.3.1. Az agyon igekötő kapcsolhatósága első jelentésében	221
2.3.2. Az agyon igekötő kapcsolhatósága második jelentésében	223
2.3.3. Az agyon (+ magát) kapcsolhatósága az agyon harmadik jelentésében	229
2.4. A tönkre igekötő kapcsolódási mintái	231
2.4.1. A tönkre igekötő kapcsolhatósága első jelentésében	231
2.4.2. A tönkre (+ magát) kapcsolhatósága a tönkre második jelentésében	233
2.5. Igekötők kapcsolhatósága - összefoglalás	234
C. ESETTANULMÁNYOK 2.: SZÓKÉPZÉS ÉS NYELVHASZNÁLAT	238
I. PRODUKTIVITÁS, KREATIVITÁS ÉS ANALÓGIA A KÖZNYELVI ÉS A KÖLTŐI NEOLOGIZMUSOKBAN	238
1. Szabályos és szabályszegő neologizmusok	238
2. Szóképzési neologizmusok a magyarban	239
2.1. Produktív szabályokat követő neologizmusok	240
2.1.1. Főnévi alapszavú képzések	240
2.1.2. Igei alapszavú képzések	243
2.1.3. Melléknévi alapszavú képzések	245
2.2. Nem produktív képzésmód aktivizálása	247
2.2.1. Nem produktív igeképzők felhasználása	247
2.2.2. Nem produktív főnévképzők	249
2.3. Analógiás képzések	249
2.3.1. Felszíni analógia	249
2.3.2. Felszíni analógia szerkezeti párhuzammal	250
2.3.3. Kontamináció, szójáték	251
2.4. Szabálykövetés és szabályszegés együttes előfordulása	252
2.4.1. A hatókör túllépése	252
2.4.2. Vetélkedő affixumok közül a speciális alkalmazása általános esetben	253
3. Produktivitás és kreativitás a beszélt nyelvi és a költői neologizmusokban	255
II. A NEOLOGIZMUSOK A NYELVI RENDSZER, A NYELVI NORMA ÉS A NYELVHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL: BE IGEKÖTŐS NEOLOGIZMUSOK „HELYI ÉRTÉKE”	258
1. Példák: néhány be igekötős neologizmus a szakirodalomból	259
2. A be igekötő nyelvrendszerbeli összefüggései	261
2.1. Aspektus, akcióminőség, igekötők	261
2.2. A be igekötő jelentései termékeny mintákban	263
3. A be igekötős neologizmusok típusai	264
3.1. A nyelvi rendszer szabályait követő neologizmusok	264
3.1.1. irány: 'befelé'	264
3.1.2. teljesség (totális akcióminőség): 'nagy vagy teljes terület[et/felületet érintve]'	265
3.1.3. telítettség (szaturatív akcióminőség): '(relatíve) nagy vagy kielégítő mértékben [végzett cselekvés]'	265
3.2. A be igekötő új használatai és új jelentései	266
3.2.1. 'valamilyen intenzív/felfokozott lelki vagy tudati állapotba való kerülés és az abban való elmerülés' - a szubmerzív akcióminőség	266
3.2.2. A be igekötő és más igekötők	269
3.2.3. A be igekötő szokásosan igekötőtlen igéken	271
4. Az adatok értékelése a rendszerbeli összefüggések szempontjából	271
4.1. Magyarázatkeresés az igekötők „felcserélésére”	271
4.1.1. A fel, a le és a be igekötő	272
4.1.2. A ki és a be igekötő	273
4.1.3. Az el és a be igekötő	274
4.1.4. A meg és a be igekötő	275
4.2. Magyarázatkeresés a „felesleges” igekötőhasználatra	276
4.3. Kompetencia, produktivitás, kreativitás, analógia	277
5. Presztízsváltozat, csoportnorma, egyéni nyelvhasználat	279
6. A neologizmusok eltérő értékelésének okairól	281
ZÁRSZÓ	284
FORRÁSOK	285
HIVATKOZOTT MŰVEK	286

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 76. tagja.

Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésbenElvek és esetek

Ladányi Mária: Produktivitás és analógia a szóképzésben
Elvek és esetek