Tinta Könyvkiadó

Leírás Tartalomjegyzék Előszó A könyvről írták

Szili Katalin: Tetté vált szavak
A beszédaktusok elmélete és gyakorlata

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Szili Katalin: Tetté vált szavak

196 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9637094121
2013
BEVEZETŐ7
I. FEJEZET. A PRAGMATIKA11
1. Bevezetés11
2. A pragmatika válfajai12
2.1. Nyelvészeti pragmatika12
2.2. Kognitív pragmatika12
3. A nyelvészet viszonya a pragmatikához: a megtűrt fiatal rokon13
4. A pragmatika létrejötte14
4.1. A kialakulását segítő törekvések a nyelvészeten belül és azon kívül14
4.2. Nyelvészeten belüli irányzatok15
4.3. Nyelvészeten kívüli vagy határterületekhez köthető hatások17
5. A pragmatika mibenléte19
5.1. Definíciók19
5.2. A definíciókban bennrejlő értelmezési lehetőségek21
5.2.1. Tágabb felfogás: a társadalmi aspektus alkalmazása21
5.2.2. Szűkebb értelmezés: a nyelv és a nyelvi kontextus viszonya21
5.2.3. A szűkebb értelmezés kritikája: az implikatúrák és az előfeltevések22
5.3. A megoldás: a pragmatika kettős, nyelvészeti és társadalmi meghatározottsága25
6. A pragmatika határai a nyelvészeten belül és kívül26
6.1. Pragmatika <-> szociolingvisztika26
6.2. Pragmatika <-> pszicholingvisztika26
6.3. Pragmatika - történeti pragmatika28
7. A pragmatika felosztása kutatási területei alapján29
7.1. Mikropragmatikai kutatási területek29
7.2. Makropragmatikai kutatási területek30
7.2.1. Társalgáselemzés30
7.2.2. Az udvariasság32
7.3. Metapragmatika36
8. Társadalmi pragmatika38
II. FEJEZET. SZEMANTIKA - PRAGMATIKA, SZEMANTIKAI JELENTÉS - PRAGMATIKAI JELENTÉS39
1. A szemantika-pragmatika viszonyról általában39
2. A szemantika-pragmatika viszony a jelentéstésfelfogások tükrében40
2.1. A szemantikai és pragmatikai jelentésértelmezés nyelvfilozófiai gyökerei42
2.2. A jelentés megítélése a XX. század második felében: a formális szemantika42
2.2.1. Szembesülés a formális megközelítés korlátaival: a deiktikus kifejezések44
3. Válaszok a deiktikus kifejezések által felvetett problémákra46
3.1. A szemantikai és pragmatikai jelentés elkülönítése46
3.2. Pragmatika a szemantikában: a jelentés kettős, nyelvészeti és kontextuális
meghatározottsága47
3.3. A „középutas” megoldás49
4. A kontextus szerepe a szemantikában és a pragmatikában49
5. Más jelenségek a szemantika-pragmatika elmosódó határain50
6. A pragmatikai jelentés - Grice jelentéselmélete51
6.1. Előzmények51
6.1.1. A beszédaktus-elmélet: a beszédaktusok hierarchiája52
6.1.2. A beszélő jelentésének első szintje - a nyelvi kódokon alapuló szemantikai jelentés52
6.1.3. A beszélő jelentésének második szintje - a beszélő szándéka, avagy a pragmatikai jelentés52
6.2. A pragmatikai jelentés Grice alapján53
6.2.1. A nem természetes jelentés53
6.2.2. Az alkalmi/pragmatikai jelentés fogalma55
6.2.3. Az implikatúrák56
6.2.3.1. Az Együttműködési Elv és a társalgási maximák57
6.2.3.2. A társalgási implikatúrák59
6.2.3.3. Konvencionális implikatúrák61
7. A pragmatikai jelentés (összegzés)61
7.1. A pragmatikai jelentés fő sajátosságai62
7.2. A szemantikai és pragmatikai jelentés a hallgató aspektusából63
III. FEJEZET. A BESZÉDAKTUSOK. J. L. AUSTIN ÉS JOHN R. SEARLE ELMÉLETE65
1. A beszédaktusokról általában65
2. A beszédaktusok a nyelvfilozófiában65
3. A beszédaktusok a nyelvészetben66
4. J. L. Austin67
4.1. Austin jelentősége67
4.2. Az előzmények68
4.2.1. A logikai pozitivista nyelvfilozófia és Austin68
4.2.2. A nyelv funkciójáról vallott rokon nézetek (Karl Bühler - Alan Gardiner - L. Wittgenstein)69
4.3. Tetten ért szavak (How to do things with words) - alapfogalmak72
4.3.1. Konstatívumok n performatívumok72
4.3.2. A performatívumok jellemzői (V. előadás)72
4.3.2.1. Elsődleges és explicit performatívumok (VI. előadás)74
4.3.3. A beszédaktusok hierarchiája: a lokúciós, illokúciós és perlokúciós
aktusok (VIII., IX. előadás)76
4.3.4. A boldogulási feltételek (II., III. előadás)77
4.4. A performatívumok oszályozása (XII. előadás)79
4.5. Austin elméletének kritikája - Strawson80
5. John R. Searle80
5.1. Searle és a beszédaktus-elmélet80
5.2. A beszédaktusok és az illokúciós aktusok szerkezete81
5.2.1. A beszédaktusok szerkezete81
5.2.2. Az illokúciós aktusok szerkezete81
5.3. A közvetett beszédaktusok82
5.3.1. A közvetett beszédaktusok jelentése83
5.3.2. Alternatívák a közvetett beszédaktusok dekódolására (Grice <-> Searle, Bach - Harnish, Gordon - Lakoff)85
5.4. A sikeres és elégtelenségektől mentes beszédaktusok végrehajtásának feltételei86
5.5. A beszédaktusok létrehozásának szabályai87
5.6. A beszédaktusok klasszifikációi91
5.6.1. Szemantikai alapú osztályozások92
5.6.2. Az illokúciós erőn alapuló osztályozások92
5.6.2.1. Searle taxonómiájának elvei92
5.6.2.2. Searle osztályai94
5.7. Egyéb besorolások95
IV. FEJEZET. AHOGY A SZAVAKKAL CSELEKSZÜNK... (EMPIRIKUS VIZSGÁLATOK A BESZÉDAKTUSOK KÖRÉBŐL)97
1. A feldolgozás módszereinek kialakulása97
1.1. A diskurzuskiegészítő teszt97
1.2. A vizsgálatok jellege: a szociopragmatikai megközelítésmód sajátosságai99
2. A beszédaktusok és a kultúra összefüggései:
a beszédaktusok az interkulturális pragmatikai kutatásokban100
3. A beszédaktus-kutatás és az idegennyelv-oktatás101
4. A kérés pragmatikája a magyar nyelvben103
4.1. A kérés a beszédaktusok rendszerében103
4.2. A beszédaktusok a kultúrák közötti kommunikációban104
4.3. A kérés pragmatikai vizsgálata - az előzmények és a jelen munka104
4.4. A kérésstratégiák, az adatok feldolgozása107
4.5. A kérés beszédaktusa a magyar nyelvben - a vizsgálat eredményei109
4.5.1. A kérésstratégiák a külső kontextuális tényezők alapján110
4.5.2. A kérésstratégiák a belső kontextuális tényezők függvényében112
4.6. A főbb stratégiák114
4.6.1. Az 1. stratégia alketegóriái115
4.6.2. A konvencionális 7. stratégia alkategóriái117
5. Hogyan is mondunk nemet magyarul?120
5.1. A témaválasztás indoklása120
5.2. A kutatás előzményei - elutasításklasszifikációk121
5.3. A jelen munka - a feldolgozás módja124
5.4. Mennyiségi elemzések125
5.4.1. Nem performatív tagadások és kapcsolódásaik:
a 2, 2+5 szemantikai formák126
5.4.2. A magyarázkodó, okadó szemantikai forma129
5.4.3. A sajnálatkifejezéssel alkotott stratégiaegyüttesek (3+5, 3+2)130
5.5. Minőségi elemzések131
5.5.1. A tagadó szemantikai formák nyelvi jellemzői131
5.5.2. Udvariassági formulák: kötőelemek, járulékos aktusok132
5.6. Összegzés135
6. Elnézést, bocsánat, bocs... (A bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben)137
6.1. A bocsánatkérés meghatározása, helye a beszédaktusok között137
6.2. Anyaggyűjtés, az anyag feldolgozásának módszerei139
6.2.1. Bocsánatkérési stratégiák141
6.2.2. Az illokúciós erőt fokozó és lefokozó elemek142
6.3. A magyar bocsánatkérési stratégiák143
6.3.1. Az IFID-stratégiák és a szituációk szociopragmatikai tényezői144
6.3.2. A magyarok IFID-stratégiái interkulturális összefüggésben146
6.3.3. A fő IFID-kategóriák formai-szociopragmatikai összefüggései147
6.3.4. Egyéb stratégiák151
6.3.5. Stratégiaegyüttesek153
6.4. Összegzés154
7. A bókra adott válasz pragmatikája (Adalékok a szerénység nyelvi megnyilvánulásához a magyar nyelvben)156
7.1. Bevezetés156
7.2. A feldolgozás metódusa, a stratégiák osztályozása157
7.2.1. A válaszstratégiák osztályozásai158
7.2.2. A BV-stratégiák klasszifikációja a magyar nyelvben159
7.3. A magyarok bókokra adott válaszai163
7.4. A BV-stratégiák használatát irányító udvariassági elvek167
7.4.1. Brown és Levinson udvariassági modellje168
7.4.2. Leech udvariassági rendszere169
7.4.3. A magyarok BV-stratégiáit irányító elvek170
7.5. Az önkép szerepéről interkulturális összefüggésben171
IRODALOM175
TÁRGYMUTATÓ187

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat XXXVI. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2021-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
A magyar nyelv szerkezetének és szókincsének újszerű bemutatása szakmai program megvalósítását 2021. évben a támogatta.