| ELŐSZÓ | 7 |
| |
|
| BEVEZETÉS | 8 |
|
| 1. A dolgozat tárgya és célja | 8 |
| 2. A téma feldolgozásának módja | 10 |
|
|
| |
| I. A TOLDALÉKRENDSZEREZÉS ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE A MAGYAR NYELV SAJÁTOSSÁGAI SZEMPONTJÁBÓL | 12 |
|
| 1. A toldalékoknak a szóalakon belül elfoglalt helyével kapcsolatos |
| kérdések | 12 |
| 1.1. A csak szóalakzáró helyzetben előforduló morfémák | 14 |
| 1.2. A csak szuffixumsorkezdő helyzetű toldalékok | 18 |
| 1.3. A középhelyzetű toldalékok | 25 |
| 1.4. A toldalékok egymáshoz viszonyított sorrendje | 27 |
| 2. A toldalékoknak a tőhöz való kapcsolhatóságára vonatkozó kérdések | 31 |
| 2.1. A szófaji meghatározottság | 31 |
| 2.2. Az általánosság | 33 |
| 2.3. A kötelezőség | 34 |
| 3. A ragozás és a szóképzés elhatárolása | 35 |
| 3.1. Az elhatárolási kritériumok összegzése, alkalmazása a magyarban | 36 |
| 3.2. A harmadik toldalékkategória | 38 |
|
|
| |
| II. A TOLDALÉKRENDSZEREZÉS GYAKORLATA TÖRTÉNETI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ SZEMPONTBÓL | 41 |
|
| 1. Toldalékrendszerezésünk története | 41 |
| 2. A toldalékrendszerezés mai gyakorlata más nyelvek nyelvtanainak |
| tükrében | 52 |
| 2.1. A mai angol toldalékrendszerezési gyakorlat | 53 |
| 2.2. A mai német toldalékrendszerezési gyakorlat | 54 |
| 2.3. A mai orosz toldalékrendszerezési gyakorlat | 56 |
| 2.4. A mai török toldalékrendszerezési gyakorlat | 56 |
| 2.5. A mai finn toldalékrendszerezési gyakorlat | 58 |
| 3. A toldalékmeghatározások a mai magyar nyelvtanokban | 59 |
| 3. 1. A MMNyR. toldalékrendszerezési szempontjai | 59 |
| 3.2. A MMNyR.-t követő nyelvtanok definíciói | 60 |
| 3.3. A funkcionális és formális szempontok előtérbe kerülése |
| a toldalékok elhatárolásánál | 60 |
| 3.4. A toldalékok elhatárolásának legújabb megfogalmazásai | 62 |
|
|
| |
| III. A VITATOTT BESOROLÁSÚ TOLDALÉKOK | 65 |
|
| 1. Jel vagy képző? | 65 |
| 1.1. Az -É morféma helye a toldalékrendszerben | 65 |
| 1.2. Az -ÉK morféma helye a toldalékrendszerben | 69 |
| 1.3. A -BB morféma helye a toldalékrendszerben | 71 |
| 1.4. A névszókhoz járuló -IK morféma helye a toldalékrendszerben | 74 |
| 1.5. A -DIK morféma helye a toldalékrendszerben | 76 |
| 1.6. A -HAT morféma helye az igei toldalékok között | 78 |
| 2. Jel vagy rag? | 79 |
| 3. Rag vagy képző? | 86 |
| 3.1. A melléknevekhez járuló ragok vagy képzők | 87 |
| 3.2. A főnevekhez járuló esetragok vagy határozószó-képzők | 92 |
| 4. A toldalékrendszerezéssel érintkező egyéb kérdések | 96 |
| 4.1. A vitatható besorolású igenévi toldalékok | 96 |
| 4.2. (Képzőszerű) utótagok vagy (utótagszerű) képzők | 99 |
| 4.3. A prefixumszerű előtagok | 102 |
|
|
| |
| ÖSSZEGZÉS | 103 |
|
|
| FELHASZNÁLT IRODALOM | 105 |
|
|
| NÉVMUTATÓ | 114 |
|
támogatta.