| Bevezetés | 7 |
|
| I. A mellérendelő szerkezetek szintaxisa | 11 |
|
| Szimmetrikus vonások | 12 |
| A kötőszói fej kettős jellege | 14 |
| Egyeztetési jelenségek és szabályok | 18 |
| A mellérendelő szerkezet aszimmetrikus vonásai | 40 |
| Az n-áris és a bináris kötőszók | 47 |
| A mellérendelő kötőszók szórendi pozíciói | 56 |
| A kötőszók jelentéséről | 59 |
| Az aszimmetrikus és a szimmetrikus szerkezetet képző kötőszók | 68 |
|
| II. Az elipszis nyelvtana | 79 |
|
| Előreható ellipszis irtóhangsúlyos összetevő után | 80 |
| Űrképző VP-ellipszisek | 86 |
| Hátraható ellipszis irtóhangsúlyos összetevő után | 87 |
| Az antecedens-viszonyokon alapuló ellipszisek | 105 |
| Összefoglalás: az ellipszis nyelvtani feltételei az irtóhangsúlyos mondatokban | 115 |
| Ellipszis a neutrális mondatokban | 117 |
|
| III. A problematikus adatok: a tagmondat jobb szélén található ellipszis a neutrális mondatokban | 123 |
|
| IV. A szerkezeti, a lexikai és a fonológiai feltételek interakciója: ellipszis az összetett szavakban | 135 |
|
| V. A mellérendelő kötőszók és az elliptikus mondatkörnyezetek | 145 |
|
| VI. A lexikai kiválasztás mechanizmusa és az ellipszis szerkezete | 157 |
|
| Milyen nyelvtani mechanizmus engedélyezi az ellipszist? | 157 |
| A mondat bal perifériája: a C-tartomány szerepe | 162 |
| Az ellipszis mintázatai | 170 |
| A lexikai egységek többszörös kiválasztása mint az ellipszis alapja | 187 |
|
| Hivatkozások | 197 |