| Előszó | 9 |
| |
| I. BESZÉLT NYELVI TÉNYEZŐK A GRAMMATIKÁBAN |
| KESZLER BORBÁLA: Kérdés- és felelettípusok a spontán beszédben | 13 |
| MARKÓ ALEXANDRA: Eldöntendő kérdések a spontán beszédben | 21 |
| BALOGH JUDIT: Az értelmező előfordulása a beszélt nyelvben | 30 |
| GÓSY MÁRIA – HORVÁTH VIKTÓRIA: Hogyan tükrözi a kiejtés a nyelvi funkció változását? | 37 |
| GYARMATHY DOROTTYA – GÓSY MÁRIA – HORVÁTH VIKTÓRIA: A rejtett és a felszíni önmonitorozás temporális jellemzői | 46 |
| BÓNA JUDIT: Grammatikai hibák a spontán beszédben | 56 |
| VÁRADI VIOLA: A spontán beszéd mondatai a műfajok és az életkor tekintetében | 65 |
| BATA SAROLTA – GRÁCZI TEKLA ETELKA: A beszédpartner életkorának hatása a beszéd szupraszegmentális jellegzetességeire | 74 |
| BEKE ANDRÁS: A beszélő hangtartományának vizsgálata (Néhány statisztikai jellemző az alapfrekvencia-eloszlásról) | 83 |
| SZATHMÁRI ISTVÁN: A beszélt nyelv a funkcionális stilisztikában | 92 |
| |
| II. GRAMMATIKAI MODELLEK, GRAMMATIKAI SZEMPONTOK, GRAMMATIKAI JELENSÉGEK |
| BÉKÉSI IMRE: A márpedig kötőszó helyzetei és szerepei | 99 |
| LADÁNYI MÁRIA: Az „asszonynadrág-effektus” avagy a szóképzési morfológia szerepe A test angyala c. mű karakteralkotásában | 112 |
| T. SOMOGYI MAGDA: A morfológiai leírás korlátai a toldalékelemzésben | 121 |
| IMRÉNYI ANDRÁS: Logikus-e a magyar nyelv? | 130 |
| KUGLER NÓRA: A módosítószók funkcionális megközelítése (Miért hangsúlytalanok a módosítószók, vagy miért nem?) | 140 |
| WÉBER KATALIN: Beszéd hangról hangra: mentális fonotéka | 149 |
| HAADER LEA: Beszélt nyelvi jelenségek megismerésének lehetőségei régebbi nyelvtörténeti korokban | 160 |
| HORVÁTH LÁSZLÓ: Egy XIX. századi drámakorpusz vallomása a felszólító igealakok kettősségéről | 168 |
| BALÁZS GÉZA: A helyzetmondat interdiszciplináris megközelítése – a Magyar szólástár korpusza alapján | 178 |
| LŐRINCZI RÉKA: Előzményekről, reneszánsz grammatikákról, folytatásról | 187 |
| |
| III. SZEMANTIKAI SZERKEZETEK A MONDATBAN ÉS A DISKURZUSBAN |
| TOLCSVAI NAGY GÁBOR: A magyar segédige + ige(név) szerkezet szemantikája | 201 |
| PAPP KORNÉLIA: Melléknévi konstrukciók fogalomintegrációs és geometrikus modellben | 211 |
| PETHŐ JÓZSEF: Szintaktikai és szemantikai szerkezetek a reklámszlogenekben | 219 |
| NAGY L. JÁNOS: Weöres-versek dialógusairól | 226 |
| LACZKÓ KRISZTINA: Emez emitt, amaz amott: pontosan hol is? | 234 |
| RAÁTZ JUDIT: A tér kifejezőeszközei általános iskolás diákok írásbeli |
| szövegalkotásaiban | 243 |
| EŐRY VILMA: Az időhatározó-szók a kontextusban és a szótárban (Az intrinzikus és a deiktikus viszonyítás) | 251 |
| SÓLYOM RÉKA: Napjaink neologizmusainak mondatbeli értelmezése | 257 |
| KISS SÁNDOR: A parafrázis a mondat és a diskurzus nyelvtanában | 266 |
| CS. JÓNÁS ERZSÉBET: Az aktuális tagolás témafejlődése mint szövegszervező és szemantikai elem a dialógusban | 272 |
| MODRIÁN-HORVÁTH BERNADETT: Alany- és topikprominencia az írott és beszélt nyelvben | 281 |
| |
| IV. GRAMMATIKAI EGYSÉGEK A PRAGMATIKA ÉS A DISKURZUSELEMZÉS NÉZŐPONTJÁBÓL |
| DÉR CSILLA ILONA: Mik is a diskurzusjelölők? | 293 |
| SCHIRM ANITA: Partikula és/vagy diskurzusjelölő? | 304 |
| DÖMÖTÖR ADRIENNE: Idézőjelben mondom | 312 |
| ANTALNÉ SZABÓ ÁGNES: A tanári instrukciók grammatikája | 322 |
| KUNA ÁGNES: Az instrukció funkcionális pragmatikai vizsgálata a 17. századi orvosi receptekben | 332 |
| KABÁN ANNAMÁRIA: A mondat a pragmatika és a diskurzuselemzés nézőpontjából | 343 |
| HÁMORI ÁGNES: Beszédaktusok „újratöltve” | 350 |
| TÁTRAI SZILÁRD: A megnyilatkozás fogalmának perspektivikus értelmezése felé | 361 |
támogatta.