| Bevezető | 7 | 
|  | 
| 1. A modalitás fogalmáról | 9 | 
| 1.1. Bevezetés | 9 | 
| 1.2. A logikai modalitás-fogalom | 10 | 
| 1.3. A modalitás mint beszélői attitűdök nyelvi kifejezőeszköze | 20 | 
| 1.4. A modalitás mint egy morfológiailag-szintaktikailag meghatározott | 
| kategória jelentése | 30 | 
| 1.5. A mondatok modális alapértéke | 33 | 
| 1.6. Faktív és nem faktív attitűdök | 37 | 
| 1.7. Propozicionált beszélői attitűdök | 40 | 
| 1.8. A modalitás általános definíciója | 46 | 
| 1.9. Összefoglalás | 49 | 
|  | 
| 2. A -hat/-het modális toldalék és a kell modális segédige jelentéstanához | 52 | 
| 2.1. A -hat/-het és a kell jelentései | 52 | 
| 2.1.1. Az aletikus modalitás | 54 | 
| 2.1.2. Az episztemikus modalitás | 56 | 
| 2.1.3. A deontikus modalitás | 60 | 
| 2.1.4. A buletikus modalitás | 62 | 
| 2.1.5. A diszpozicionális modalitás | 63 | 
| 2.1.6. A cirkumsztanciális modalitás | 64 | 
| 2.1.7. Egyéb modalitásfajták, illetőleg modális elemek nem modális használata | 66 | 
| 2.1.7.1. A -hat/-het 'faktuális' használata | 67 | 
| 2.1.7.2. A -hat/-het 'képes valamire' értelemben | 68 | 
| 2.1.7.3. Az okozati összefüggés kifejezése | 69 | 
| 2.1.7.4. A buletikus kell deontikus használata | 69 | 
| 2.1.7.5. A teleologikus kell | 70 | 
| 2.1.7.6. A fatalisztikus kell | 71 | 
| 2.1.7.8. Összefoglalás | 72 | 
| 2.2. A szubjektív episztemikus modalitás | 72 | 
| 2.2.1. Bevezetés | 72 | 
| 2.2.2. Az episztemikus lehetőség két fajtája | 73 | 
| 2.2.3. A szubjektív episztemikus modalitású mondatok tulajdonságai | 79 | 
| (a) A tagadás | 79 | 
| (b) A kérdő mondat | 81 | 
| (c) A feltételes mondat (a premissza-próba) | 82 | 
| (d) A tud predikátum | 83 | 
| (e) A jövő idő használata | 84 | 
| 2.2.4. A hangsúly és a fókusz kérdése | 85 | 
| 2.3. Néhány szó az igék -ható képzős alakjáról | 89 | 
| 2.4. Az episztemikus modalitás egyéb kifejezőeszközei | 91 | 
| 2.5. Összefoglalás | 94 | 
|  | 
| 3. A tud segédige jelentéstanához | 96 | 
| 3.1. A tud ige jelentései | 96 | 
| 3.2. Levezethető-e a 'pouvoir' és 'savoir' jelentés egy alapjelentésből? | 101 | 
| 3.3. A tud' jelentései | 102 | 
| 3.4. A képesség és lehetőség összefüggései | 106 | 
| 3.5. Grammatikalizációs kérdések | 109 | 
| 3.6. Összefoglalás | 111 | 
|  | 
| 4. A modalitás pragmatikai aspektusai | 112 | 
| 4.1. Bevezetés | 112 | 
| 4.2. Deontikus beszédaktusok | 112 | 
| 4.3. Buletikus beszédaktusok | 114 | 
| 4.4. Udvarias kérés | 115 | 
| 4.5. A lehetőség mint szükségszerűség | 116 | 
| 4.6. A mond ige modális alakjai | 117 | 
| 4.6.1. Hogy(an) mondhat | 117 | 
| 4.6.2. A 'hiába mond' jelentés | 118 | 
| 4.6.3. A mond modális alakja mint pragmatikai partikula | 119 | 
| 4.6.4. A mond modális alakjainak szövegtani szerepe | 120 | 
| 4.7. A gondol ige modális alakjai | 122 | 
| 4.7.1. Hogy(an) gondolhat | 122 | 
| 4.7.2. A gondol modális alakjának szövegtani funkciója | 122 | 
| 4.8. A kell modális segédige szövegtani szerepe | 123 | 
| 4.8.1. Az (el/meg) kell + mondani | 124 | 
| 4.8.2. A kell tudni | 125 | 
| 4.9. A talán módosítószó | 125 | 
| 4.10. Összefoglalás | 126 | 
|  | 
| 5. Kitekintés | 128 | 
| 5.1. Bevezetés | 128 | 
| 5.2. Modalitás és eseményidő | 128 | 
| 5.3. Modalitás és mondatfajta | 130 | 
| 5.4. Modalitás és igemód | 132 | 
| 5.5. Módosítószók, módosító határozószók | 135 | 
| 5.6. Egyéb nyitott kérdések | 137 | 
|  | 
| Irodalom | 139 | 
| Névmutató | 143 |