Tinta Könyvkiadó

Leírás Tartalomjegyzék A könyvről írták

Vászolyi Erik, Lázár Katalin: Sudár fenyő nőtt az erdőn
Énekek Komiföldről

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

Vászolyi Erik, Lázár Katalin: Sudár fenyő nőtt az erdőn

394 oldal, B/5, puhafedeles
2940 Ft
ISBN 9789637094897
2008

„Nagy hiánya irodalmunknak, hogy a rokon népek költészetét alig ismerteti” – panaszolta 1942-ben Kodály Zoltán. A 20. század második felében kutatók, alkotók egész hada gyürkőzik neki a valóban aggasztó hiányok pótlásának, s a nagy munka határa Diószegi Vilmos szibériai kutatóútjaival és Vargyas Lajos népköltési-népzenei gyűjtésével egészen Mongóliáig ível. A Volga–Káma–Bjelaja vidékén Bereczki Gábor és Vikár László bő húsz évig minden nyáron faluról falura jár és ezerszám örökíti meg a mordvin, udmurt, mari, csuvas, baskir és volgai-tatár nótákat; az 1990-es években Csepregi Márta, Kerezsi Ágnes és Lázár Katalin, egy nyelvész-néprajzos-népzenekutató hármas látogat többször is az Urálon túlra a hantik közé. Valahogy kimaradni látszik ebből a nagy sürgés-forgásból a szintén rokon nyelvű komi (zürjén) nép kultúrája az északi erdők rengetegében meg a sarkvidéki pusztaságokon. Pedig arra is járt magyar kutató népköltészetet gyűjtögetve, noha az anyag közlésével várni kellett szinte mostanáig: kötetünk szerzőpárosa az új évezred elején találkozott össze és vállalkozott rá, hogy az időközben Ausztráliába sodródott Vászolyi Erik komi népköltészeti és népzenei anyagát (ma az MTA Zenetudományi Intézetében) közreadja. E könyv nem csupán hiányt pótol, hanem úttörő vállalkozás is több tekintetben: az olvasó az első terjedelmesebb, magyar kiadású és nyelvű komi népzenei gyűjteményt veszi kézbe, és ha a tartalomnak nem is egésze, bizonyos részei annál inkább első fecskének bizonyulnak a magyar tavaszban. Legyünk rá büszkék és fogadjuk örömmel! 

Vászolyi Erik Budapesten az 1950-es években finnugristának készült. A hatvanas évek végén fogott vándorbotot: Cambridge vendége volt, onnan Ausztráliába, majd Kínába vezetett az útja. Ottani egyetemeken lett a társadalomtudományok és a nyelvészet művelője. Közel negyven éve Ausztrália őshonos nyelveit és kultúráját vizsgálja, de máig hű maradt a diákfejjel megszeretett komi-zürjén néphez is. 

Lázár Katalin (1955. ápr. 2.–) tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-angol-finnugor szakon végezte. Zenei tanulmányokat is folytatott, négy évig fuvolázott. 1978-ban került az MTA Zenetudományi Intézetébe, ahol egyik feladata a finnugor nyelvű népek vokális zenéjének kutatása. Elsősorban a hantik énekeivel foglalkozik, négy alkalommal végzett terepmunkát az Ob mellett, és doktori disszertációját is e témából írta, de más finnugor nyelvű népek zenéjének kutatása sem idegen tőle.


Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 78. tagja.
   
Játékok
 Nyelvi játék: Akasztófa  Nyelvi játék: Nyelvi Totó Nyelvi játék: Felelj, ha tudsz!
Ön szerint melyik három szó jellemzi a legjobban 2019-et?



szavazás
Tinta Könyvkiadó TV Tinta Könyvkiadó Twitter Tinta Könyvkiadó Instagram
Hírlevél

Hozzájárulok az adataim kezeléséhez és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót.
Feliratkozás

A feliratkozott címzettek között minden hónapban egy 10.000 Ft értékű vásárlási utalványt sorsolunk ki.
Eddigi nyertesek.
A Tinta Könyvkiadó sikerlistája
2020 - február
1.Gyakorlati szövegalkotási munkafüzet
2.Magyar értelmező alapszótár diákoknak
3.(Ny)elvi kérdések
4.Helyesírási munkafüzet
5.Szólások és közmondások - Munkafüzet
6.A tulajdonnevek helyesírása
7.Szövegalkotási és szövegértési munkafüzet
8.(Ny)elvi kérdések
9.Szólások, közmondások eredete
10.Magyar szókincsbővítő diákszótár