Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete
Frazeológiai etimológiai szótár

Tudjuk-e, hogy a Kolumbusz tojása szólás valójában nem is Kolumbusz Kristófhoz kötődik, hogy a kígyót-békát kiált valakire kifejezés a boszorkány­üldözések korának hiedelmén alapszik, vagy hogy a kosarat ad/kap szókapcsolat eredete a lovagkorra nyúlik vissza? Miért mondjuk valakire: Canossát jár? Kire mondták először: félelem és gáncs nélküli lovag? Milyen babonás hit húzódik meg a tűvé tesz valamit kifejezés mögött? Gondoltuk volna, hogy milyen sok szólásmondás származik 

– a Bibliából (egy tál lencséért, mossa a kezét, Aki szelet vet, vihart arat.), 

– a görög–római mitológiából (Damoklesz kardja, kitakarítja Augiász istállóját), 

– a magyar és a világirodalomból (leteszi a lantot, szélmalomharcot folytat), 

– a magyar és a világtörténelemből (nem enged a negyvennyolcból, Utánam
       az özönvíz!)? 

Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adja meg a választ e könyv, amely 1800 szólás (kivágja a rezet), szóláshasonlat (szegény, mint a templom egere), helyzetmondat (Hátrább az agarakkal!), közmondás (A kutya ugat, a karaván halad.), szállóige (A stílus maga az ember.) pontos jelentésértelmezését, stiláris minősítését, valamint eredetmagyarázatát tartalmazza, és szemléleti, kultúr­történeti hátterét mutatja be bőséges magyar és külföldi szakirodalomra támaszkodva, irodalmi, művészettörténeti kitekintésekkel, továbbá számos idegen nyelvi párhuzam megadásával. 

A kötet szerzője Bárdosi Vilmos, az ELTE BTK Romanisztikai Intézetének intézet­igazgató egyetemi tanára, lexikográfus, az MTA Szótári Munkabizottságá­nak tagja, a magyar és francia szólások kutatója, a Francia–magyar tematikus szólásszótár, a Francia–magyar kisszótár, a Magyar szólások, közmondások értelmező szótára fogalomköri mutatóval szerzője, a Magyar–francia–magyar jogi szótár és a Francia–magyar kéziszótár társfőszerkesztője, A francia nyelv lexikona társszerzője, a TINTA Könyvkiadó Az ékesszólás kiskönyvtára sorozatának társszerkesztője.