Leírás Tartalomjegyzék Részlet a könyvből Előszó

C. Vladár Zsuzsa: A korai magyar grammatikák

Kedvezményesen megvásárolhatja webáruházunkban!
bevásárlókocsi

C. Vladár Zsuzsa: A korai magyar grammatikák

132 oldal, B/5, puhafedeles
ISBN 9789634090700
2016

ELŐSZÓ	9
A. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK	13
I. CORPUS GRAMMATICORUM NOVUM	15
1. A régi magyar grammatikák új kiadási sorozata	15
1. 1. A Toldy-féle Corpvs Grammaticorvm	15
1. 2 A modern kiadás létrejötte és elvei	18
1. 3. A fordítások terminológiai kérdései	21
2. A latin nyelvű magyar grammatikák terminológiai adatbázisa	24
2. 1. Az adatbázis célja és felépítése	24
2. 2. A szócikkek szerkezete	25
2. 3. A fogalmi hálók	27
II. A RÉGI MAGYAR GRAMMATIKÁK MÓDSZERTANA	30
1. 1. A régi magyar grammatikák legfontosabb leírási kérdései	30
1. 2. Methodus Ramea: Szenczi Molnár Albert grammatikája (1610)	32
1. 3. Methodus Societatis Iesu: Pereszlényi Pál grammatikája (1682)	33
1. 4. Brevis sed methodica explicatio:
Komáromi Csipkés György grammatikája (1655)	35
III. FORRÁSOK ÉS PÁRHUZAMOK	38
1. A korai magyar grammatikák családfája	38
1. 1. A korai grammatikák általános forrásai	38
1. 1. 1. A magyar grammatikai hagyomány	38
1. 1. 2. Egyéb hatások: a héber grammatikai hagyomány
és a kortárs német grammatikák	40
1. 2. Az egyes grammatikák kapcsolódásai	40
1. 2. 1. Az első grammatika	40
1. 2. 2. A Szenczi-vonal	41
1. 2. 3. Az ortográfus-vonal	42
1. 3. Összefoglalás	42
2. Szenczi Molnár Albert grammatikájának lehetséges forrásai	43
2. 1. Petrus Ramus: Scholae Grammaticae	43
2. 2. Korai német grammatikák	45
2. 2. 1. Albert Ölinger: Underricht	46
2. 2. 2. Johannes Clajus: Grammatica Germanica	46
2. 3. Szenczi újításai	49
2. 4. Összefoglalás	50
3. A Szenczi-grammatika pedagógiai célú leegyszerűsítései	51
3. 1. Kövesdi Pál: Elementa Linguae Hungaricae	51
3. 2. Az Elementa és az Excerpta viszonya	52
3. 3. Hogyan egyszerűsítette le az Elementa Szenczi grammatikáját?	53
3. 4. Az Elementa kidolgozatlan jellege	55
3. 5. Összefoglalás	55
4. A jezsuita rend nyelvtanító munkája:
Pereszlényi Pál grammatikája (1682)	57
4. 1. A jezsuita latin grammatika: Emmanuel Alvarus	57
4. 2. Alvarus mint Pereszlényi forrása	61
4. 3. Példa a latin minta szoros követésére: az igeragozási táblázatok	63
4. 4. Pereszlényi grammatikája mint nyelvtanító munka	65
4. 5. Összefoglalás	66
IV. A KORAI NYELVTANOK ÉS A HÉBER GRAMMATIKAI
HAGYOMÁNY FELHASZNÁLÁSA	68
1. 1. A korai magyar nyelvleírás alapproblémái: a leírási keret
elégtelensége, a nyelv eredetének és rangjának kérdése	68
1. 2. A héber grammatikaírás története és megjelenése Európában.
Beépülés az európai hagyományba	69
1. 3. A magyarhéber rokonítás a XVII. században	72
1. 4. A szerzők héber forrásai és hébertudása	74
1. 5. A héber grammatikai hagyomány felhasználása a magyar szerzőknél	77
1. 5. 1. Átvett és továbbfejlesztett héber kategóriák: affixum és radix	78
1. 5. 2. Továbbfejlesztés nélkül átvett héber kategóriák	79
1. 5. 3. A magyar hangrendszer héber párhuzamai	81
1. 5. 4. Héber eredetű terminológia	81
1. 6. Összefoglalás	82
B. ESETTANULMÁNYOK: MORFOLÓGIAI LEÍRÁS A KORAI GRAMMATIKÁKBAN	83
I. AZ ESETRENDSZER LEÍRÁSA	85
1. Hány eset van a magyarban?	85
1. 1. Az eset fogalma a klasszikus grammatikában	85
1. 2. A korai magyar grammatikák esetrendszere általában	87
1. 2. 1. Latin esetsor és praepositiók	88
1. 2. 2. Új esetek felvétele	89
1. 2. 3. Az ablativus speciális helyzete	90
1. 2. 3. 1. Ablativus többféle végződéssel	90
1. 2. 3. 2. Az ablativus nélküli esetsor	92
1. 2. 4. Sokesetes rendszer	92
2. Mi az eset? Komáromi Csipkés György kritériumrendszere	94
2. 1. A magyar esetrendszer Komárominál	94
2. 2. A grammatikalizáció megsejtése	96
2. 3. Összefoglalás	96
3. A genitivus kérdése Szenczi és Pereszlényi grammatikájában	97
3. 1. Problémák az -é körül	97
3. 2. A kifejtett birtokos szerkezet értelmezése és kategorizálása	99
3. 3. Az -é kiiktatása az esetek közül	100
3. 4. Összefoglalás	101
II. A SZÓELEM FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA	102
1. A tő fogalmának kialakulása	102
1. 1. Az etymologia jelentése a klasszikus grammatikákban	102
1. 2. A tőfogalom megjelenése az európai morfológiai modellben	103
1. 3. A tő fogalma a magyar grammatikusoknál	105
2. A toldalék fogalmának kialakulása	106
2. 1. Klasszikus grammatika: a szó oszthatatlanságának elve	106
2. 2. A toldalékfogalom megjelenése: az affixum	106
2. 3. Az affixum a korai magyar grammatikákban	107
2. 4. Az affixum elméleti megítélése és szóelemzés
a grammatikák gyakorlatában	110
3. A szóelemző írásmód elvének kialakulása	112
3. 1. A kiejtés szerinti és a szóelemző elv a helyesírásban	113
3. 1. 1. Fonematikus írás. A teljes szóalak mint alapegység	113
3. 1. 2. Morfematikus írás. A szóelem mint alapegység	115
3. 2. A szóelemző elv	116
3. 2. 1. A szóelemző elv német párhuzamai	116
3. 2. 2. Geleji Katona István és a Magyar grammatikatska	117
3. 2. 3. A szóelem alapalakja	119
3. 2. 4. Tótfalusi Kis Miklós és a Ratiocinatio	120
3. 2. 5. Tsétsi János és az Observationes	122
3. 2. 6. A hagyományőrző írásmód elve	122
3. 3. Összefoglalás	123
ZÁRSZÓ	124
FORRÁSOK	125
HIVATKOZOTT IRODALOM	128

Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához sorozat 191. tagja.