| Előszó | 7 |
| |
| I. A BEVEZETÉS BEVEZETÉSE: TÖPRENGÉSEK A STÍLUSRÓL ÉS A STILISZTIKÁRÓL | 11 |
| 1. A szövegstílus három összetevőjéről | 11 |
| 2. A stilisztika feladatai és lehetőségei az új évezred kezdetén | 20 |
| |
| II. FEJEZETEK A NYELVI KÉP SZEMANTIKÁJÁBÓL ÉS STILISZTIKÁJÁBÓL | 30 |
| 1. Írói és kutatói vélemények a nyelvi kép jelentőségéről | 30 |
| 2. A nyelvi kép meghatározása a szöveg és a befogadó szempontjából | 33 |
| 3. A nyelvi kép: „rendellenesség” vagy „szabályszerűség”? | 55 |
| 4. Képszerűség és poliszémia | 80 |
| 5. A szemantikai távolság és a stilisztikai érték viszonya a költői képben | 86 |
| 6. A nyelvi kép fajtái | 92 |
| 6.1. A hagyományos felosztás szerint | 92 |
| 6.2. Kísérlet egy másfajta csoportosításra | 120 |
| 7. A nyelvi kép mint szövegszervező tényező | 151 |
| |
| III. KITEKINTÉS ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁS: NÉHÁNY SZÖVEGELEMZÉS | 164 |
| 1. A „szecessziós” Krúdy (Egy Aranykéz utcai éj emléke) | 164 |
| 2. Az ellentét mint szövegszervező elv egy Krúdy-novellában (A nő, akiért szenvedünk) | 173 |
| 3. Erotika és gasztronómia egy kései Krúdy-novellában (Előhang egy kispörkölthöz) | 184 |
| 4. A nyelvi képek, a beszédmódok és a tagolás szövegszervező funkciója Márai Sándor Casanova-regényében (Vendégjáték Bolzanóban) | 190 |
| 5. A stilisztikai szövegelemzéstől a komplex műelemzésig (Vas István: Branyiszkó) | 198 |
| |
| Irodalom | 205 |
| Tárgymutató | 219 |